Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
Vármegyék és szabad kerületek 43 pártjával találkozunk. E formulának a párjait azok közt a megyének szóló parancslevelek közt találjuk meg, amelyeket így címeztek: „X megye ispánjához vagy alispánjához és szolgabíráihoz”. A címzés tökéletesen kifejezte a megyei hatóság lényegét. Az ispán és az alispán közt álló vagy szócska hűen tükrözte viszonyukat. A szokásjog elismerte, hogy az alispán urát bármiben helyettesítheti, úgyis ura érdekeit képviselte, ezért esetükben mindegy volt, melyikük kezébe kerül az oklevél. Az ispán előre helyezése csak a tisztesség kedvéért történt, hiszen valójában alispánja járt el helyette. A megyetörténet nemesi korszakában azonban az ispánon kívül egy másik félre is szükség volt, a szolgabírói testületre. Ezért állt a parancslevelekben és a az alispán és a szolgabírák között. A középkor nem ismerte a „megye hatósága” kifejezést. A fennebb említett címzést akkor használták, ha a megyei írásbeliség túlnyomó részét kitevő esetekben állítottak ki oklevelet: felső parancsot írtak vizsgálat elvégzésére, vagy a sedria előtt tárgyalt ügyről állítottak ki oklevelet. Ha a megye egészét illető ügyről, hadba vonulásról, adókivetésről volt szó, akkor vagy az átmenet évtizedeiben már megismert „X megye összes nemesei és más állapotú birtokos emberei’Y universi nobiles et alterius status possessionati homines), vagy a 15. sz.-ban eleinte ritkán, de később mind gyakrabban az „X megye nemeseinek közössége” (universitas) állt az iraton. Az oklevelek tárgyának azonossága egyértelműen megmutatja, hogy itt ugyanannak a tartalomnak a kétféle nyelvi kifejezésével találkozunk. Ha a megye összességét érintő ügyről volt szó, akkor ennek ki kellett fejeződni a címzésben, az országosan immár jól ismert universitas fogalom pedig alkalmasabb volt ennek visszaadására, mint a régebbi „összes nemesek” kifejezés. Tolna megyében először 1468-ban használták az új címzést egy szőlő visszaiktatása ügyében. Pest megyében 1500-ban egy nemességigazolás alkalmával bukkant fel először ez az elnevezés, egyszerű sedriai ügyekben azonban csak 1522-től kezdték el használni, úgy, hogy a szolgabírák nevei után hozzátették azt, hogy “nemkülönben Pest megye nemeseinek közössége”. Pilis megyei oklevélen először 1516-ban jelent meg a megyei közösség kifejezés egy sedriai ügyben, azonban csak 1523-tól állapodott meg véglegesen, oly módon, ahogy azt a szomszédos Pest me- gyében is megismertük.' A folyamatosan fejlődő közösség fogalom- 57 57 Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314- 1526. Szekszárd, 1998. 155.sz; Tringli: Pest megye
