Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
38 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon vevő megyék nemessége 12-12 esküdtet választott. Ők esküt tettek az igazság megtartására, majd ezután a közgyűlések természetének megfelelően kettős feladatot láttak el. Az alispánnal és a szolgabírákkal együtt összeállították a gonosztevők listáját, más ügyekben pedig tanúbizonyságot szolgáltattak. Az ítélethozatal a közgyűlést vezető személy dolga volt, az alispán, a szolgabírák és az esküdtek csak tanácsot adtak. A gyűléseket a helység határában táborszerűen tartották, időtartamuk folyamatosan növekedett.45 46 A pest-pilisi gyűlések a 14. század első felében három-négy naposak voltak, a század második felében már 10, 14, 19 napos gyűléseket tartottak, az utolsó, 1467-es majd két hónapig tartott.46 A közgyűlések a 15. század második felére idejétmúlt intézmények lettek. Véglegesen Mátyás 1486-os törvény- könyve törölte el tartásukat. Azt azonban továbbra is fenntartották, hogy kizárólag a gonosztevők kiirtása céljából a megyésispán tarthasson közgyűlést. Nem sok ilyen rendezvényre kerülhetett sor, az a kettő, amelyet a Jagelló-korból Zalából ismerünk, a legutolsók közé tartozhatott.47 48 A közgyűlések nem tartoztak a megye szorosabb értelemben vett működéséhez. Lehet, hogy a középkorban megyegyűlésnek hívták őket, ezt tenni mégsem tanácsos, mert a két, teljesen különböző intézményt, az újkori megyegyűlést és a középkori közgyűlést, összemossuk. A közgyűlések kizárólag igazságszolgáltatási feladatokat láttak el, nem volt a mai értelemben vett politikai szerepük. Igaz ez az erdélyi részek és Szlavónország congregatio genaralisaira. is. Ezeket 48 nem lehet az erdélyi vagy szlavón országgyűlések ősének tekinteni. A horvát középkori közgyűlések története feldolgozatlan, de valószínűleg ezeket sem. A közgyűlések ülnökei nem voltak a megye tisztségviselői, csak egy helyben ítélkező bíróság ad hoc működő tanácsadói, így a megyei archontológiáknak legfeljebb csak a végén célszerű őket feltüntetni. A királyi és nádori embereknek végképp semmi keresnivalójuk a megyei archontológiákban. Vizsgálatuk társadalomtör45 Gábor: Megyei intézmény, Istványi: Congregatio 46 Tringli István: Pest megye története a kései középkorban. In Pest megye története I/ 2. szerk: Zsoldos Attila megjelenés alatt [=Tringli: Pest megye] 47 Tringli István: Jagelló-kori levelesítő jegyzék Zalából. LK 1998. [=Tringli: Leve- lesítés] 48 Ion Aurel Pop: Adunarea generala a starilor Transilvaniei din mai 1355. Mediaevalia Transilvanica 1998.; Tringli István: Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés. In Tanulmányok Borsa Iván tiszteletére Bp. 1998. [=Tringli:7457]