Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
Vármegyék és szabad kerületek 31 meg.34 Nagy Lajos, aki a különféle ún. kondicionárius népek - ez ekkor egyszerre jelentett várjobbágyokat, udvarnokok elöljáróit, különleges szolgáltatónépeket - tömeges nemesítésével a középkori magyar nemesség kialakulásának zárófejezetét alkotta meg, pl. a bakonyi királyi vadászokat tette nemessé.'35 Ahhoz, hogy megye jöjjön létre e területeken, még önálló erdőispánságnak sem kellett feltétlenül lennie pl. Liptó a zólyomi erdőispánság egy lassan függetlenedő uradalma volt. Nem lett az összes erdőispánságból vármegye, erre különösen a határ mentén nyílt lehetőség, ott ahol a 13. században meginduló betelepítés az extenzív fejlődésnek nagy teret engedett. Az ország belsejében levő ispánságok pl. Segesd, Bakony elenyésztek, egyszerű uradalommá váltak és beolvadtak Somogy illetve Veszprém megyébe.36 Pilis ugyan megye lett, de oly kicsi volt, hogy Nagy Lajos idején, több, eredetileg Pest megyéhez tartozó határos települést kellett hozzá csatolni.37 A nemesi megye működése Míg a korábbi korszakban alig néhány adatunk van a megyékre, ebből az időből jó forrásadottságú megyékben több száz olyan oklevél is fennmaradt, amelyet egy-egy megye bocsátott ki. A 14-15. századi megyék működésére a másik fő forrást a hiteleshelyek által kiadott oklevelek jelentik, főleg a kikiáltott közgyűlések ügyei, de egyszerű vizsgálatok esetében is találunk itt megyei vonatkozású adatokat. Az országos nagybíróságok oklevelei a megyei vizsgálatokról, fellebbezett ügyekről tudósíthatnak, a közgyűlésekről pedig azoknak a báróknak nevében kelt oklevelek, akik az illető megyében közgyűlést vezették. A legtöbb ránk maradt oklevél igazságszolgáltatási tevékenységről tudósít, a megyei írásbeliség nagy részét egészen bizonyosan ez tette ki, ráadásul ezeket az okleveleket volt érdemes elsősorban megőrizni. A bíráskodás volt az egyetlen terület, ahol a megye többé- kevésbé önállóan működött. Törvényt csaknem kizárólag a megye törvényszéken, a sedrián ültek. A szó a magyar jogi nyelv része lett, a sedes iudiciaria (törvényszék) rövidítésével képződött, idővel kizáró34 Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig. Bp. 1943. 15 Köblös József: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei 1265-1525. Pápa, 1997. 51. 36 Kristó Gyula, uő.-Magyar Kálmán: Bakony, Segesd szócikkek In KMTL 37 Györffy: ÁMTFIV. 584.
