Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Györe Zoltán: Sajkás kerület 1763-1873
Vármegyék és szabad kerületek 333 Sajkás kerület 1763-1873 Győré Zoltán A sajkás kerület Bácskának a Ferenc-csatorna, Tisza, Duna és az ún. Római sáncok által határolt megközelítőleg 908 km2 területe.1 Vizsgálatát indokolttá teszi a terület specifikus volta, úgy Bácska, mint a határőrvidék többi részéhez viszonyítva. Jellegzetességeit a határőrvidék szervezetében betöltött különleges katonai funkcióiban, a lakosság nemzeti összetételében, a patriarchális nagycsalád intézményének nagy szerepében, a határőrvidék más területeit meghaladó mértékű szociális rétegződésben találhatjuk meg. Emellett, a térség heves összecsapások színhelye az 1848-49-es forradalom alatt, a dualizmus idején pedig a szerb nemzeti mozgalom egyik első központja volt nemcsak Bácskában, hanem az egész Délvidéken. A sajkás kerület a Bács-Bodrog vármegyéből kiszakított és a katonai határőrvidék rendelkezésére bocsátott terület volt. Alaprendeltetése egy zászlóaljnyi katona kiállítása volt. Mint ilyen, fennállásának száz évében a katonai hatóságok - legfelső szinten a bécsi Haditanács - irányítása alatt állt, melyek hatáskörébe tartoztak a katonai és civil ügyek egyaránt. Figyelmük kiterjedt a granicsárok életének minden területére, a gazdasági, közigazgatási, igazságszolgáltatási kérdésektől a kulturális felemelkedés bizonyos fokú támogatásáig. Ily módon, a vármegyei területektől nagy mértékben eltérés fejlődés mély nyomokat hagyott a sajkás kerület lakosságán, olyannyira, hogy a „másság” érzése a térség mai lakosságánál is megfigyelhető. A sajkás kerület megszervezése. A sajkás kerület létrehozása elsősorban a katonai határőrvidék átszervezésével, és a dunai hajóhad megváltozott feladatával, másodsorban pedig politikai okokkal kapcsolatos. 1 Bács-Bodrog vármegye területe a sajkás kerület nélkül 9399 km2, a kerület visszacsatolása után 10307 km2 volt.
