Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Mirko Mitrović: A Nagykikindai koronakerület, mint a szerb nép privilégiumának egyik formája
Vármegyék és szabad kerületek 329 pebirtokosok, földnélküli parasztok és a tehetős gazdák közti összetűzéshez vezetett. A XVIII. század 80-as éveiben a föld igen olcsó volt, és kicsi volt iránta a kereslet.49 A napóleoni háborúk50 alatt jelentkező gabonakonjuktúra hatására a föld nagyon keresett lett, felszökött az ára, földéhség jelentkezett, és versengés, akár törvénytelen úton is, a minél nagyobb földbirtok megszerzéséért.51 Tekintettel arra, a földet a parasztok kárára osztották fel, zavargásokra került sor, mint pl. Franyovában 1777-ben. Ez alkalommal a községi hatalmi szerveket erőszakosan leváltották.52 53 Az überland igazságtalan felosztása által feszültté vált légkörben, és a magisztrátus számára kedvezőtlen körülmények közt (gyen- ge hozam az 1794-95-ös években, fertőző betegségek, tűzesetek), még egy probléma jelentkezett, nevezetesen a kiváltságlevél új feltételekhez való módosítása, ami magába foglalta a magyar törvényhozás 49 Erről részletesebben:- A. Lebl, „Prilog istoriji agrarnog pitanja u Vojvodini 1848-1849”, Prilozi za politicku, kulturnu i privrednu istoriju Vojvodine. Zbornik Drzavnih arhiva Vojvodine, 1. füzet, Növi Sad, 1954. 50 Ezekben a háborúkban a „Koronakerület fiai az életüket áldozták fel”. Erről:- M. Rajkov, „Istorija grada Kikinde do 1918” , Kikinda, 1968, oldalszám 72. A háború során, a Koronakerület az állam megsegítésére sietett, az élelmezésben, felkínálva a hadsereg részére 300 fejőstehenet, 500 mérce gabonát, 3000 mérce komlót és 1500 mérce kukoricát (Istorijski arhiv Kikinde, Gradski magistrat, különösebb feltüntetés nélkül). 51 Erre vonatkozó irodalom:- S. Gavrilovic, „Srem, Banat i Backa od kraja XVIII do sredine XIX véka”, Zbornik Matrice Srpske za istoriju, 6. füzet, Növi Sad, 1972. oldalszám 21. 52 Erről a lázadásról:- M. Rajkov, „Buna u Vranjevu MIT, Zbornik Matice Srpske za istoriju, 3. füzet, Növi Sad, 1871, oldalszám 93-104. 53 Erről és más problémákról (lopásos betörések, sáskajárás és hasonló):- M. Rajkov, „Istorija grada Kikinde do 1918” , Kikinda, 1968, oldalszám 58-59, 63. A legnagyobb problémák közé sorolható a rossz gabonahozam, amiről V. Stajic az alul idézett művében részletesen ír, úgy hogy a Koronakerület egyes falvaiban még annyi gabonát sem arattak le a földművesek, amennyit elvetettek. Erre vonatkozó irodalom:- V. Stajic, „Zdravstrvene prilike u Vojvodini u 18. i 19. stolecu”, Glasnik Istorijskog drustva u Növöm Sadu, 9. könyv, 2. füzet, Növi Sad 1936, oldalszám 122.
