Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Vladimir Kalsan: Adalékok a Muraköz történetéhez
Vármegyék és szabad kerületek 317 A horvát hatalom Muraközben még csak mint provizotium létezik, várták a versaillesi békebizottság határozatát, de 1919 márciusában Magyarországon kitört a Kun Béla-féle forradalom. A béketárgyalások elhúzódtak. Komolyan csak a felkelés összeomlása után folytatódtak, Muraközben pedig nemzetközi hadi bizottság a határokról tárgyalt. Látva Muraköz horvát népét, követve az akkori amerikai elnök, Wilson elvét, a nemzetek önrendelkezési jogáról a békeértekezlet Muraközt a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak adja. A törököket aláírt békekötés alapján, június negyedikén, 1920-ban, a magyaroknak, ha tiltakozva is, le kellet mondani minden területről, amelyek a Szerb- Horvát-Szlovén királysághoz csatlakoztak, amikor lemondtak Muraközről is. Még egyszer, a második világháború alatt, 1941-től 1945ig Muraköznek megint magyar közigazgatása volt. Ugyanis, 1941-ben április 16-án a magyar hadsereg elfoglalta Muraközt. Muraközben 1941. június 12-én hadiigazgatás majd december 16-án polgári igazgatás volt kikiáltva. Tito jugoszláv hadserege április 2-án 1945-ben hatolt Muraközbe, és a Stridói csatában a Steier határon, és a szovjet és bolgár csapatokkal együtt kiverte április 12-én a német csapatokat. Ma Muraközt, ahogy már mondtam, mint megyét szervezték meg, Medjimurska zsupánfa megnevezés alatt. Kommunális és város- rendezési szempontból Horvátország legszervezettebb megyéjének nevezhetjük.
