Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
28 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon Abban bizonyára igaza van a korábbi történeti irodalomnak, hogy ehhez az ötletet a király által delegált megyebéli bírák adhatták, akik különböző birtokvizsgálatok során tűntek fel nagyobb számban a tatárjárás utáni évtizedekben. Az udvarispánok helyébe lépő alispánok legalább akkora változást hoztak, mint a szolgabírák, csak a váltás itt nem érhető azonnal tetten. Eddig az ispán helyetteseit a várszervezetből, a várjobbágyok közül emelte ki. Mostantól nem azért esett valakire a választása, mert a várhoz tartozott, hanem mert az ispánnak hűséget fogadott személy, familiáris volt az illető. Familiáris lehetett persze várjobbágy is, idővel azonban csak a nemesek közül kerültek ki az alispánok.28 29 Hiába keressük az új megyei intézmények közt a megye nemesi közösségének fogalmát. Pedig a közösség, régiesebb szóval egyetem (universitas) intézménye a 13. században egész Európában nagy karriert futott be. Az egyházjog közvetítésével egész Európában közel azonos időben bukkant fel az az elképzelés, hogy bizonyos rendhez tartozók magukat mai fogalmaink szerint élve jogi személynek tartották. A megyei universitas kifejezéssel azonban a 13. században nem találkozunk. Pedig a megyei közösség-tudatra már a királyi megye korszakának virágzó évtizedeiben is találunk példákat. Alighogy az addig alig ismert vidéki társadalom tagjai gyakrabban felbukkantak a forrásokban - azaz a 13. század első felétől - többször találkozunk azzal az elnevezési módszerrel, hogy a különböző státusú népeket, akiknek csupán annyi közük volt egymáshoz, hogy birtokosok voltak és egy megyében éltek, megyebélieknek (comprovinciales) nevezték. Szinte ezzel egy időben tűntek fel a „Zalán innen és túl lakó összes szerviens”, a „Zala megye összes nemesei” fordulatok az oklevelek kiadóinak (intitulatio) és címzettjeinek (adresse) megnevezéskor. Az összes nemes (universi nobiles) azonban nem azonos a nemesek közösségével (universitas nobilium)\ A két kifejezés jelentése ugyan nagyon közel állt egymáshoz, a 13. században azonban még nem voltak egymással teljesen felcserélhetők. Az “összes nemes” szókapcsolat inkább az egyedekből álló sokaságot, míg az universitas az egységgé forrott közösséget jelentette. 28 Zsoldos Attila: Adalékok a királyi várszervezet udvarispáni tisztségének történetéhez. LSz 1991. 29 Gerics József: A korai rendiség Európában és Magyarországon. Bp. 1987. A megyei fogalmakra 270. skk.
