Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Anton Dörner: A szászvárosi királybírói intézmény a XIV-XVI. században
286 Anton Dörner: A szászvárosi királybírói intézmény... évtizedének első felében éles viták folytak a helység vezetése elnyeréséért, és ezek a viták hosszú évtizedekig húzódtak el. 1441-ben a marosillyei János és Benedek egy 600 holdas területet vált meg a székhely közvetlen közelében annak ellenére, hogy köztudomásként ez a szerződés ellenkezett az érvényben lévő régi előjogokkal.32 33 A vállalkozás azonban csak ürügyül szolgált számukra a város bírói hivatalának megszerzéséhez. Szászváros vezetősége a királyhoz, és a szebeni szervekhez folyamadott, panaszlevelet nyújtva be - a király elrendelte a marosillyei nemesek azonnali távozását a bitorolt hivatalból és a törvénytelen úton szerzett földekről. Ellenállást gyanítva azonban a vádlottak részéről, Ulászló király rendeleti úton értesíti Újlaki Miklós és Hunyadi János erdélyi vajdákat, hogy engedetlenség esetén fegyveres erővel kényszerítsék jobb belátásra a bűnösöket. Egy későbbi hírforrás szerint, valóban szükség is volt a két vajda erőteljes közbelépésére ahhoz, hogy a dolgok rendes mederbe kerüljenek. A XV. század második felétől kezdve a szék vezetése szinte kizárólagosan az Olahus és Croner családok kezébe került, akik nemcsak hogy egy parancsuralmi vezetési rendszert honosítottak meg, hanem intézményesíteni igyekeztek az utódlást is, és ezáltal az örökösödési kísérletek mind nyilvánvalóbbá váltak.34 Az Olahok nemzetsége Havasalföldről származott és rokonságban állt a Hunyadiakkal. A XV. Század közepén telepedtek le Szászváros székben, ahol a család egyik tagja, Ladislaus, már 1452- ben a székbíró hivatalát töltötte be35, és ezt a hivatalt meg is tartotta mindvégig, abban az anarchiás időszakban ami Magyarországot jellemezte V. László uralkodásának végétől Corvin Mátyás trónralépéséig. Kinevezésében fontos szerepet játszott rokona, 32 UB. V. 79. 2410 sz. 33 Uo. 34 A tisztség örökléséről szóló első hírforrás a XVI. századból, mégpedig Nicolaus Olahustól származik: Hvngaria et Attila sive de originibvs gentis, regni Hvngariae sitv, habitv, opportvnitatibvs et rebvs belle paceqve ab Attila gestis, Vindodonae, 1763,67. „Ciuitati Zazvaros, cuius praefectura, nobis haereditaria, Mathaeus Olahus frater fungitur”. Újabb adatot arra vonatkozóan, hogy a király jóváhagyta a királybírói tisztség utódlását Szászváros területére nézve, majd csak 1643-ban jegyeznek be - Fodor István nemesről van szó. (MÓL. Fond Liber Regius. Liber Regius Georgy Rákóczi tom XX, 65 ) 35 UB. V, 349. 2781 sz. ; Schuller Fridrich, Zur älteren Geschichte der Königsrichter von Broos. Korrespondenzblaatt, 1881, 5, 50-51.
