Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
Vármegyék és szabad kerületek 271 Bevezették a székben azt a gyakorlatot is, hogy azokban a falukban ahol drabantoknak hívott gyalogpuskások laktak, a falusbíróságok azok viseljék szerre. Csak ahol nagyon kevesen vagy egyáltalán nem voltak gyalogok, ott kényszerültek a lófők és e nem éppen közkedveltségnek örvendő tisztséget egy-egy évre felvenni. Jobbágy falusbíró csak ott lehetett, ahol nem volt egy pár családnál több gyalog vagy lófő.37 Körülményes volt a főtiszt választás, mivel az közvetlenül a fejedelmi hatalom érdekszférájába tartozott. A fejedelmek mindig ügyeltek arra, hogy a szék élére bizalmi emberük kerüljön. E kérdésben ütközött minden egyes esetben a jogszabályokban élőirt székely szabad elöljáró-választási jog és a hatalom központosító érdeke. Ez volt az a terület, ahol rendszerint a székely széki autonómia megnyirbálása kezdődött. A széki főkapitányt választását az 1601. december 31-i kiváltságlevél szabályozta. Ez kimondta, hogy a praefectust vagy kapitányt a marosszékiek nemeseik sorából szabadon választhatják, olyképpen hogy a 3-4 vagy több választott komoly férfi közül a fejedelem kettőt erősít meg a kapitányi tisztségben. Az elején a széknek tényleg két kapitánya volt: egy fő- és egy alkapitánya, de a az alkapitányi tisztség hamarosan eltűnt. Megszűnt a több jelölt választás, de maradt a kitétel miszerint a székben birtokkal rendelkező és ott 37 Egy 1642. január 2-i constitutio kimondta, hogy: Minden falukban mivel ekkedigh olian usus obsevaltatott, Itogi hűl veres drabantok voltak, azok viseltek az bírósagot, nem az nemes es lofő ember. Vegeztwk tnoslis, bogi azon usus observaltassek, es az tnigh drabant lezen az faluba, addigit más embernek nem kel bírósagot viselni, hanemha az nemes ember zabad akarattia zerint venne fel, az vágj égj drabantis nem találtatnék az faluba. Eximalvan mind azaltal ezen végzésből Niaradteot, mivel ot az lofeo embernek is kelletik viselni az keozteok való constitutio zerent. (Marosszék lvt., Törv. jkv. 1. sz., 423.) A következő e kérdéssel is foglalkozik constitutiót 1673. január 11-én hozták: Mivel ez előttis Vásárhelyt derek székén volt constitutioja az széknek bíróságit viselese felől, mostanis ezen székünk gyűlésiben végeztük, hogy az mely faluban öt darabant vagy azon fellyül vagyon az lofő-gyalogokkal edjut azok viseljek az bírósagot szer szerint. Az hol penigh ötre ki nem telik, igy az faluban leveo szabad rendeknek rendre kell viselniek, az nemeseket ide nem értvén. Az kik penigh mar bírósagot vettek fel, ez esztendőben visellyek, az hol megh birot nem teottek, tartsak az szék constitutiojahoz magokat. Az hol peniglen az jobbágyoknak is viselni kell bírósagot, úgy mint Nyaradteo, Medjesfalva s teob helyeken is hol fogytán van az szabad rend, az ollyan hellyeken rendre visellyek az bírósagot, nem obstalvan azok ki jobbágyi legyenek, akar ecclesia földin lakok legyenek. Ide nem értvén az ollyan jobbágyokat, kik az földes uraknak birai, vagy udvarában lakó szolgai. (Marosszék lvt., Törv. jkv., 8. sz., 3.)
