Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Pál-Antal Sándor: Marosszék önkormányzata a XVII. században
Vármegyék és szabad kerületek 267 kiknek pedig közüllök csak sellerek vagyon, azok külön tartozzanak magokért porti ózni." (E határozás megegyezik az 1714-ben hozott országgyűlési végzéssel, amelynek értelmében nem mentesültek az adófizetés alól sem az egytelkes nemesek, sem a csak zsellérrel rendelkező földesurak.) 1718-ban egy héttagú bizottságot neveztek ki a szék constitutói rendbeszedésére. A bizottság összegyűjtötte az 1610 óta hozott és érvényes jogszabályokat, és az Approbata Constitutio mintájára, részek és cikkelyek szerint rendezte. Az első rész: De rebus Ecclesiaticis, 7 cikkelyt tartalmaz, a második: De modalitate Contributionis et Vecturae 38-at, a III. rész: De Articularibus 29-et és a IV. rész: De aeconomicis pedig 27-et.27 28 Az egyházi ügyeknél az egyház javairól, az egyházközség ügyeiről, a prédikátorok és scholamesterek béréről, a visitatiókról, a patrőnusokról és a megye pénzéről rendelkezik. Az adóval és a fúvartétellel foglalkozó rész szabályozza az adókivetés módját, az adómentességet, a nemesek, jobbágyok, mesteremberek, udvarbírók, kolcsárok, falusbírók, zsellérek, halászok és mások megadózását, valamint a különböző állapotú emberek „vectura” kötelezettségét. A cikkelyekről szóló rész a királybíró- és követválasztásról, bíráskodásról, kártérítésekről, vérbírságról, nyilföldek felosztásáról, közkertek tartásáról és a falu biintetéstkiszabó jogáról szól. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó rész kitér a gyepük és határkertek, közföldek, utak, pusztaszőlők, makkos- és tilalmas erdők ügyére, pásztortartásra, tilalmasok felszabadítására és az irtványokra. A törvényhatóságok jogszabályai, ahhoz hogy jogérvényesek legyenek fejedelmi megerősítésben kellett részesüljenek. Megerősítésre vonatkozó utalásokat azonban nem találtam. Valószínűleg csak az 1718-ban rendszerezettet hagyta jóvá az erdélyi főkormányszék. A széki önkormányzat fő intézménye a közgyűlés (generális congregatio) volt. Nemcsak a nemesség, hanem általában a katonarend, az egész szék (totius universitas sedis) szerve volt. Részt vettek abban nemcsak a főemberek, hanem a lófők és a gyalogok is, tehát a katonarend. Több alkalommal tételesen is említik a protokollum bevezetőjében, hogy a közgyűlés a két főtiszt, a vicetisztek, a főemberek, lófők és gyalog puskások jelenlétében nyűt meg. A gyűlések helye nem volt állandó. Általában a szék központibb fekvésű helységeiben 27 Marosszék lvt., Törv.jkv., 5. sz. 203. lap. 2S Kolosvári - Óvári: in., 39-79.
