Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: Székelykérdés az 1848-i erdélyi országgyűlésen
kérte, hogy a katonáskodásban minden társadalmi kategória vegyen részt. A III. törvénycikk ezt a kívánságot annyiban vette figyelembe, hogy a 7. paragrafusban a primorokat, nemeseket minden más lakossal egyenlő kötelezettség alá helyezte, vagyis a nemzetőrségekben addigi mentes osztályoknak is részt kellett venniük. Ez azonban nem elégíthette ki a határőri rendüeket, mert ők továbbra is sokkal nagyobb terhet hordoztak minden más kategóriánál. A fennmaradt katonai rendszernek más következményei is voltak: Puchner tábornok gyakran küldött román parasztmozgalmak fékezésére székely határőröket, ami pedig a nemzetiségi konfliktusok elmérgesedését eredményezte. Egy másik vonatkozása is volt annak, hogy a határőrezredek a General Commando parancsnoksága alatt maradtak: a román ezredeket - Bécs parancsára - később a magyar forradalom ellen lehetett mozgósítani, a székely ezredeket pedig katonai parancs által egy ideig még akadályozni lehetett abban, hogy az egyetemes magyar forradalom alakuló katonai rendszerébe beépülje- nek. A székelységnek végül is 1848 őszén sikerült elszakadnia a Puchner vezette General Commandótól, de ennek érdekében szívós küzdelmet kellett folytatni egyszerre több vonalon: a politikában, a közélet fórumain a határőrrendszer kereteiben. Egy másik kérdés, amely az erdélyi országgyűlésnek szintén sok gondot okozott, az úrbériség megszüntetésével kapcsolatban vetődött fel. A Székelyföldön ugyanis a jobbágyviszonyok számos sajátosságot mutattak: mindenekelőtt azért, mert itt a jobbágyrendszer jóval későbbi képződmény volt, mint az erdélyi vármegyékben és nem is tudott úgy elterjedni mint ott, és végül: a földtulajdon és a jobbágyság viszonya is sajátosan alakult. A Kolozsvárt ülésező utolsó rendi országgyűlésen az képezte vita tárgyát, hogy a Székelyföldön milyen társadalmi kategória tekinthető a vármegyeihez hasonló úrbéresnek s milyen kategóriák sorolhatók az udvari zsellér, illetve szerződéses zsellérséghez /mezőgazdasági cseléd, napszámos/.“ Különösen heves viták tárgyát 26 27 252 Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása 26 Egyed Ákos: A Székely határőrség az 1848-1849-es forradalomban és szabadság- harcban. A határőrezredek útja Puchner generálistól Bem tábornokig. Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk.: Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, Pozsony Ferenc. Kolozsvár, 1999. 64-74. 27 Egyed Ákos: Vázlatok a jobbágyfelszabadítás és a zsellérkérdés történetéhez a Székelyföldön /1848-1896/. Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. 102-147.
