Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: Székelykérdés az 1848-i erdélyi országgyűlésen
Vármegyék és szabad kerületek 247 ségbe. Ennek okait világosan kifejtette az a beadvány, amelyet a háromszékiek nyújtottak be az erdélyi országgyűlésnek. A székelység megértette, hogy „egész Európát” felrázta a szabadság jelszava, meghallotta a testvér hazában történt eseményeket s „föltámadt benne ősi szabadságának és jogegyenlőségének többé elfojtani nem tudott érzete, s a komoly elhatározás férfias szavával kiáltott föl „vagy szabadság, vagy halál”.11 Bár a székelység „jelentékeny része” a hongyűlésen törvényes követeiben képviselve van, mégis elhatározta, hogy „saját kebeléből választott bizottmány” által ország- gyűlés elé tárja kívánságait: 1./ Minthogy a sérelmek „legigazságosabb megoldását” a Magyarországgal való uniótól várja, kérik annak minél hamarabbi megvalósítását. 2./ A hongyűlésnél egy órával se halasszák tovább a székely sérelmek orvoslását, mert annak súlyos következményei lehetnek. A legfájdalmasabb sérelmek „ama gyászos és ösmeretes madéfalvi véráldozat reánk erőszakolt fegyver”-t tartja, amelynek rögtöni megszüntetéséről intézkedést kér. És ehelyett a különböző egyenlőtlenségek11 12 megszüntetésével „egyforma jogok és kötelességek alatt levő nemzeti őrsereg” felállítását javasolja.13 A fentiek - folytatódik a kérés érvelése - nem csupán „nemzetünk egy jelentékeny részének, de az összes székelységnek is békés és alkotmányos úton felterjesztett óhajtásunk”; a székelység nem kér mást csak annak visszaadását, amit elvettek tőle.14 Az aláírók közt az egyszerű katonarendűek mellett megtaláljuk a Kolozsvárt élő Berde Áron professzor, Szentiványi György ország- gyűlési követ, Gyárfás Károly pótkövet nevét. A háromszékiekével majd mindenben megegyező a csíkkozmási és lázárfalvi székelyek nyilatkozata. Nemcsak a székelyek, hanem a Hunyad megyei Rákösd és még 12 falu román határőrei, akik „valóságos nemesekből erőltettünk katonákká” a székelyekkel együtt, és akiktől a katonai rendszer elvette természetes jogaikat, kérik az országgyűléstől: 1./ az unió létesítését; 2.1 a katonai kormányzatnak a magyar minisztérium alá helyezését; 3./ 11 Háromszék az Erdélyi Nagy Fejedelemség 1848. május 29-re összegyűlt Karainak és Rendjeinek. Hely- és dátum nélkül, /érkezett: 1848. május 28-án/ MOL GTr. D. 911a. 12 A kérvény különböző „nép osztályzatokéról szól, de a szövegösszefüggésből kitűnik, hogy a különböző terhek eddigi egyenlőtlen hordozása értendő ezen. 13 L. 11. jegyzet. 14 Uo.
