Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása

nek.”7 Mire utal az erdélyi s a székely viszonyokat jól ismerő Werbőczy?

Részben az általa leírtakból, részben más történeti forrásokból rekonstruálható, hogy mit is jelentett 1562 előtt a székelység kollektív nemességéhez kapcsolódó székely szabadság. De hivatkozhatunk Dózsa Elek XIX. századi erdélyi jogtörténész kutatásaira is.8

A székelység először is birtokképességet jelentett, mint maga a Tripartitum írja: „A székely ember a maga örökségét semmiképpen el nem veszítheti, ha fejét hűtlenségért elveszítené is, hanem a birtok az atyjafiaira marad.”9 Másodszor a székelység adómentességet jelentett, továbbá saját keblű igazságszolgáltatást, s a XVI. század közepéig saját keblű törvényhozást is; az utóbbit kétségkívül bizonyítják az 1505-ös udvarhelyi, illetőleg az 1506-os agyagfalvi konstitúciók, amelyek megfogalmazták, hogy székely ember felett még pártütés esetében is székely bíróság dönt.10 11 Jelentette továbbá azt a közkiváltságot, hogy Székelyföldön nem érvényesült a királyi birtokadományozási jog, auis regium." S talán elsőként kellett volna említeni, hogy ez a kollektív nemesség egyben a székely ember személyi szabadságát is biztosította, miszerint a katonáskodó székely nem volt más ember szolgálatába kényszeríthető. Ezen privilégiumokért viszont minden székely család a saját költségén - tehát nemesi módra - katonáskodni volt köteles. Kétségtelen, hogy a libertas csak abban az esetben volt megvédhető a központi hatalommal szemben, ha a székelység összességében eleget tett katonai hivatásának, és ezáltal fennmaradhatott a székely társadalom belső önigazgatása is. Mivel Mátyás király óta a székelység jogai és kötelezettségei törvényhozás tárgya voltak, s 1499-ben szabadságlevélbe foglalták a székely privilégiumokat, rendkívüli módon megnőtt a székelység öntudata, önbecsülése.

A XVI. század közepén egyszerre került kritikus helyzetbe a székely közigazgatás és a sajátságos társadalomszerkezet. A központi hatalom erősen korlátozta az autonómiát: a főkirálybírót s a főkapitányt /a korábbi székbíró és hadnagy helyetti a fejedelem kezdi kine234 Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása

7 Corpus Juris Hungarici 1000-1895. Werbőczy István Hármaskönyve. Budapest 1897. 383-384.

8 Dózsa Elek: Erdélyhoni jogtudomány. Kolozsvár 1861. 112-113.

9 Corpus Juris Hungarici i.m. 385.

10 Székely Oklevéltár I. Kolozsvár, 1872. 314-315

11 Időnként megkísérelték bevinni a székely székekbe is a királyi adományozási jogot, de a székelység mindig ellentmondott.