Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Egyed Ákos: A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása
Vármegyék és szabad kerületek 231 A katonai szolgálat - a székely szabadság jogforrása Egyed Ákos A székelységet a magyar nép egyik ágaként, részeként szokás meghatározni, olyan részeként, amely mintegy ezer év óta Erdély délkeleti csücskében él. A meghatározás történelmére vonatkoztatva is áll: a székely történelem része az egyetemes magyar történelemnek, Erdélybe ágyazottan. Nem egy helyen azt is olvashattuk, hogy a szé- kelység a magyarságnak keleti őrszeme volt. Lehet, hogy ezt a meghatározást többen kissé romantikusnak tartják, de kétségtelenül kifejez valami lényegeset a székelység történelmi szerepéből, hivatásából s történelme sajátosságairól. A székely történelmi sajátosság legfőbb hordozója a székelység katonai hivatása, funkciója volt.1 írott történelmünkben mint katonanép tűnt fel, s ezt a funkcióját kisebb megszakításokkal az 1848-as forradalomig megőrizte. Ezért a székely história értelmező kulcsa a katonai funkció. Kétségtelen, hogy a hadszervezete, hadi szolgálatai által őrizhette meg a szabadságát, a libertást, s a feudalizmus a maga jobbágyviszonyaival ezért nem hatolhatott be, csak több évszázados késéssel és akkor is csak részben a Székelyföldre, a székely társadalomba.“ A székely társadalomfejlődés és a katonai funkció összefüggéseit vizsgálva, legalább négy történelmi időszakot kell megkülönböztetnünk. Az első szakasz attól az időtől kezdődik, amikor a székelység feltűnt a magyarság történelmében, s szerepet vállalt, hogy a magyar hadban elő- vagy utóvédként küzdjön; a megtelepedés korában egysé- 1 2 1 Képes Krónika, Budapest, 1964.11.159. 2 Egyedi Ákos: A székely hadkötelezettség és hadszervezet különös tekintettel a XVI. századra. Székely felkelés 1595-1596. Szerk. Benkő Samu. Bukarest 1979. 47-58.
