Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon
16 Tringli István: Megyék a középkori Magyarországon amelyek választ adnak egy-egy korábbi korra vonatkozó kérdésre. E problémák semmiben sem különböznek a történelmi fogalomalkotás általános kérdéseitől. A 19. századig nem ismerték azokat a fogalmakat, hogy váris- pánság, királyi és nemesi megye, ezeket mind a történettudomány teremtette meg. A középkorban magyarul mindegyik esetben egyszerűen a szláv eredetű megye szót használták, latinul pedig a civitas, provincia, parochia, districtus, territorium, diocesis szavakat olvashatjuk a forrásokban, de a leggyakrabban a comitatust. A fogalmi tisztázást a megszülető korszerű magyar történettudomány egyik nagy vitája végezte el a múlt század végén.1 Jellemző módon, az alapjaiban máig érvényesnek tekinthető vélemény egyik megfogalmazója, Pauler Gyula 1882-ben a várispánság szót még annyira művinek érezte, hogy idézőjelbe tette. A kezdetek A megye eredetével kapcsolatban, mint a korai történelem legtöbb eseményével kapcsolatban, sok a bizonytalanság. Majdnem bizonyos, hogy a megyerendszert Szent István hozta létre, habár ezt semmilyen forrás nem támogatja közvetlenül. Mivel a források e korból rendkívül kis számúak és esetlegesek, az semmit nem bizonyít, hogy a megye első említései Szent István uralkodása korából származnak. Az eredet koráról nem sokat mond az sem, hogy a várispánságok előkelő hadakozó rétege, a várjobbágyok, kivételezett jogállásukat a 13. század elejétől kezdve Szent Istvántól eredeztették, magukat a szent királyjobbágyainak nevezték.1 2 Sokkal inkább megfontolásra méltó a Gellért-legenda elbeszélése Csanád megye megalkotásáról, ami Ajtony frissen meghódoltatott 1 Az egyik oldalon Botka Tivadar és Pesty Frigyes álltak a „kettős megye” elméletével, a másikon Pauler Gyula, Tagányi Károly majd Hajnik Imre a királyi vármegye elméletének kidolgozásával. Botka Tivadar: A vármegyék első alakulásáról és őskori szervezetéről. Századok [= Sz.] 1870-72. Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században. Bp.1882. Pauler Gyula: Megye? Várispánság? Sz. 1882. uő: Találunk-e egyidőben külön »polgári« és »katonai« ispánt? Sz. 1882. Tagányi Károly: Pesty munkája a várispánságokról. Budapesti Szemle 1883. Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Arpád-és a vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. [= Hajnik: Perjog] 2 Zsoldos Attila: A szent király szabadjai. Fejezetek a várjobbágyság történetéből, Bp. 1999. [=Zsoldos: Várjobbágyság] 27.
