Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
Vármegyék és szabad kerületek 131 testisértés, vagyon elleni, a közrendet sértő és erőszakos cselekmények /90,1 %/ miatt ítélték el. A tanácsok a büntetés kiszabásánál nem mindig tartották be az általuk alkalmazható mértéket s nemegyszer hatáskörüket jóval meghaladó bűncselekményeket is elbíráltak. A törvényszék ezekre és az egyéb eljárási hibákra mindig rámutatott másodfokú ítéleteiben. A Szabályrendelet részletesen felsorolta azokat a polgári pereket, amelyek elintézése a városi tanácsok,31 továbbá amelyek a kerületi törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartoztak s kimondta, hogy másodfokon bírálja el a városi tanácsok ítéletei ellen bejelentett fellebbezéseket.32 E tekintetben tehát az 1704-től kezdve folytatott gyakorlat maradt hatályban. A polgári pereket elsőtökön ügyvédi képviselettel tárgyalták s a per felvétele után, ugyanúgy mint a büntető eljárásban, a felperes és alperes szóváltásait a perjegyzőkönyvbe jegyezték be az ügyvédek. II. József a helvét hitvallású - protestáns - házasfelek házasság felbontása iránti perét a világi bíróságok hatáskörébe utalta. Ezeket a pereket elsőtökön a hajdúkerületi törvényszék tárgyalta és ítéleteit hivatalból terjesztette fel a Királyi Táblához, az pedig ugyancsak hivatalból a Hétszemélyes Táblához. A polgári pereket mind első, mind másodfokon a kerületi törvényszéknek ugyanazon tagjai intézték, mint a büntető ügyekét, s az ítéleteket a hajdúkerületi törvényszék, mint polgári törvényszék nevében hozták meg. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igen jelentős meny- nyiségű elsőfokú, illetve fellebbezett polgári per iratanyagát őrzi, éspedig a feudális korból 70,33 az 1861-1871 közötti időből pedig 10 kötegben.34 VI. A bíráskodás jellemző vonásai A hajdúkerületi törvényszék utolsó tárgyalását 1871. december 21-én tartotta meg és december 31-én bírói joghatósága - az elsőfo- lyamodású királyi bíróságok felállítása35 következtében - végleg megszűnt. Működésének 1757. május 17-én megkezdésétől, az említett 31 Uo. 41-46. § . 14. 32 Uo. 75.§ .21. 33 HBML. Polgári pertestek.IV.A.505/v. 1-67. Köteg és Fellebbezett polgári perek IV.A.505/C. 1-3.köteg 34 Uo. Polgári pertestek. IV.B.756/c. 1-10.köteg. 35 1 871.évi törvénycikk az első folyamodású bíróságok rendezéséről.
