Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nagy Sándor: A Hajdúkerület bíráskodása
Vármegyék és szabad kerületek 127 fokú bíróság a halállal büntetendő cselekmény tettesét enyhébb büntetésre ítélte, vagy a vád alól felmentette.25 Az 1836:XVILtc. aztán igen korlátozott mértékben bővítette a nem nemesek perorvoslati jogát. A tisztiügyész 1757-1850 között összesen 9602 vádlottat áhított a törvényszék elé. Minthogy az ítéletek ellen fellebbezés lehetősége csak az 1791:43.te. hatályba lépése után nyűt meg, ezért az 1757-1791 között felelősségre vont 1221 vádlott közül senki nem élhetett perorvoslattal. Ez azonban nem jelentette az elitéltek teljes kiszolgáltatottságát. Mária Terézia ugyanis még 1756-ban elrendelte, hogy azok az ügyek, amelyekben „életnek elvesztése forog fenn”, vagyis halálbüntetést szabtak ki, az ítélet kihirdetése előtt a kegyelmezési jog gyako- rolhatása végett, a helytartótanács útján, hozzá felterjesztendők.26 1757-től pedig a rabokról félévenként a helytartótanácshoz felterjesztett jelentések alapján kisérték figyelemmel a bíróság működését és észrevételeiket a szükséges intézkedések megtétele végett közölték a felterjesztő joghatósággal. A fellebbezési jog megnyíltától, 1791-től 1850-ig tehát a kerületi törvényszék 8381 vádlott ügyében hozott érdemi döntést. Ezek közül 7396 vádlottal szemben az ítélet a kihirdetéskor jogerőre emelkedett /88,2 %/, s csak 985 javára, illetve terhére bejelentett fellebbezést /11,8 %/ bírált el a Királyi Tábla. Ennek eredményeként 642 vádlottra /65,3 %/ vonatkozóan az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta, 219 /22,2 %/ büntetését súlyosbította, 33 főét /3,3 %/ enyhítette, 17 /1,7 %/ elsőfokon elítélt vádlottat felmentett. 7 vádlottal szemben az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, új eljárást és új ítélet hozatalát rendelte el, /0,7 %/, 67 vádlottal kapcsolatban /6,8 %/ a Királyi Tábla ítélete nem található a HBM Levéltárban. A Királyi Tábla ítéletei ellen csak a vádat képviselő tisztiügyész és a nemes jogállású vádlottak élhettek fellebbezéssel a Hétszemélyes Táblához, a nem nemesek pedig csak abban az esetben, ha a Királyi Tábla halálbüntetést szabott ki velük szemben. Ez a magyarázata annak, hogy a Hétszemélyes Tábla elé már csak 91 vádlott javára vagy terhére bejelentett fellebbezés került. 25 Uo. 13.k. 1797.Böjtelő hó 27.N29 1015.sz.rendelet. 26 Uo. Ker.közgy.ir.IV.A.502/b.l0.csomó. 1756.Fasc.l6.N°-15 Csáky Antal 1756. ápr. 20-i levele.
