Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Heckenast Gusztáv: Nemesi vármegyék és szabad kerületek
8 Heckenast Gusztáv: Nemesi vármegye és szabad kerületek Rákóczi kezdettől fogva mint államfő lépett fel. Hüségesküt vett ki a hozzá csatlakozó nemesektől és az alkotmányos formákat megtartva megújította, általában lecserélte a megyei, valamint a szabad királyi városi tisztikarokat. Érdemes egy pillantást vetnünk rá, hogyan illesztette be független magyar államába a szabad kerületeket. A Hajdúkerület élén 1613 óta - kivéve amikor Erdélyhez tartozott - a király által kinevezett főkapitány állt, aki személyében általában azonos volt a területileg illetékes, Kassán székellő felsőmagyarországi főkapitánnyal. Kuruc felső-magyarországi főkapitány kinevezésére csak 1705 elején került sor,2 a hajdúvárosok viszont már 1703 nyarán Rákóczi uralma alá kerültek. A fejdelem 1703 július végén udvari kapitányát, Buday Istvánt tette meg a hajdúvárosok főkapitányának, akit három évvel később Szemere László brigadéros követett ebben a tisztségben.3 Hasonló módon járt el a jászkunok esetében is. A jászkunok főkapitánya és főbírája a középkor óta a nádor volt, aki hatalmát általában az általa kinevezett alkapitány útján gyakorolta. Most azonban Esterházy Pál nádor megmaradt a király hűségében, itt is el kellett térni a tradíciótól. A megoldás hasonló volt a hajdúkerületéhez. 1703 október végén Vay Ádám udvari marsall lett a Jászkunság főkapitánya,4 5 alkapitány pedig Török András Hont és Nógrád megyei alispán, aki idővel nemcsak a Jászkunság, hanem a fejedelmi udvar élén is Vay helyettese lett.3 A két szabad kerület függése az államfőtől ezekkel a megoldásokkal épp olyan szorossá vált, mint a Habsburg királyok idejében volt. Rákóczi még két intézkedésével változtatott a két szabad kerület hagyományos viszonyain. Meghívta követeiket az országgyűlésekre, és a Hajdúkerülethez csatolta nyolcadiknak Kálló mezővárost. És mint ahogy a vármegyék legtöbbször alispánjukat és főjegyzőjüket küldték 2 Rákóczi 1705. február 13-án nevezte ki gróf Esterházy Antalt felsö-magyaroszági (partium Transdanubianarum! - mert Antal Úr dunántúli volt) főgenerálissá, Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL), G.16. I.2,d, No.262. Tisztségében 1706 júniusában gróf Forgách Simon váltotta fel. Uo. No.275. 1 Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710. Budapest 1955. 155. Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára. V.,köt. Budapest 1897. 477. 4 Esze Tamás: Vay Ádám 1657-1719. In: A Vay Ádám emlékünnepség tudományos ülésszaka (1969. május 24-25.). Vaja 1969. 20. 5 Bánkúti Imre: Iratok a Rákóczi szabadságharcból. Kecskemét város és körzete. I. Kecskemét 1992. 13. Gróf Károlyi Sándor Önéletírása és Naplójegyezetei. I.Pest 1865. 149. Esze (3.jz.) i.m. 143.
