Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Nyakas Miklós: A hajdúvárosok és az országgyűlési képviseleti jog
Vármegyék és szabad kerületek 99 rendkívül nyomott, elkeseredett, s azokon szokatlanul kevesen jelentek meg, s a jegyzőkönyvek színvonala meg sem üti a korábbi mértéket, amelyet egyébként ez év augusztus kilencedikén vezették utoljára magyar nyelven. Az augusztus huszadiki jegyzőkönyv nyelve már német, de egyben ez az utolsó kerületi közgyűlés is. A Hajdúkerület tisztikara feloszlott, s a hajdúvárosok Szabolcs megyéhez kerültek a megye ötödik járásaként.13 Ekkor úgy tűnt, hogy hiábavaló volt az évszázados küzdelem, hiszen a féltve őrzött és vigyázott hajdúvárosi autonómia megszűnt, s nem csak korábbi törekvéseik váltak teljesen reménytelenné, hanem a „nemes városok” végleg szolgabírói pálca, azaz vármegyei fennhatóság alá kerültek, s egykori kiváltságaik végképp a történelmi múlt emlékei közé süllyedlek. Mindez azonban nem így történt! II. József politikája olyan mérhetetlen feszültséget okozott nemcsak Magyarországon, hanem az egész birodalomban, hogy az eleve bukásra volt ítélve. 1790. január tizedikén Brüsszelben a belga rendi gyűlés kimondta a függetlenségét s azt, hogy az ország kilép a Német-Római Császárság kötelékéből. 1790. január huszonhatodikán a halálos ágyán fekve a császár három kivételével visszavonta az országot illető valamennyi rendeletét; ez teltét a Mária Terézia-kori állapotok visszaállítását jelentette. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy 1790. január 31-én II. Frigyes Vilmos király szövetséget kötött III. Szelim szultánnal II. József ellen. Poroszország így a magyar nemesi ellenállás számára mintegy természetes szövetségesnek kínálkozott. Február húszadikán meghalt József császár, s másnap Budán a Bécsből visszaszállított Szent Koronát nagy ünnepséggel fogadták. Február folyamán a nemesi vármegyék mindenütt bandériumokat alakítottak, egyben katonai kiképzést is adva nekik. Mindennek rejtett, nyilvánvaló célja egy felállítandó nemzeti hadsereg létrehozása volt. A Habsburg hatalom rendkívül szorult, mintegy tehetetlen helyzetben volt. A nem mindennapi képességekkel megáldott II. Lipót még február folyamán sajátkezű levelében utasította fiát, Ferenc főherceget, hogy kezdje meg a koronázó országgyűlés előkészületeit, s biztosítsa a magyar rendeket arról, arról, hogy tiszteletben fogja tartani a magyar alkotmányt, a nemesi előjogokat és az ország törvényeit. Miután meg13 Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány. 1760-1838. Hajdú- böszörmény, 1987. 94.