Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben

138____________________________________________________________________

Istené legyen hálánk a’ jó királyért, kit épen ez időszakra ajándékozott nekünk ’s ültetett honunk trónjára, hogy lenne ennek atyai szívjósága és fejedelmi kegyelme nemzetünk újjászületésének hatályos eszköze: a’ jó királyért, ki mint sokszor tette immár - meghallgatta most is népünknek ohajtatait; meghallgatta, midőn most e’ nép fölemelt hangon mondotta: nem jó tanács az, mellyet Akhitófel adott (II. Sám. 17:7.); meghallgatta, ’s e’ honnak fiai közül rendelt nemzetünk kormányára férfiakat fölvétetni - mint Mózsesnél van: nem idegen népből való férfiakat, kik e’ népnek nem attyafiai (V. Móz. 17:15.), nem, de - honfiakat, szívvel, lélekkel e’ hazához kapcsoltakat, nemzeti közbizodalomtól környezetteket: hogy ezeknek össze- ’s közremunkálása vigye tökélyre a’ megkezdett nagy művet!

Istené legyen hálánk a’ nemzetnek kedveltjeért, a’ szeretett Nádorért, kinek - úgy akarta a’ gondviselés - épen ez időben kelle e’ fényes székben ülnie, hogy erős karokkal felölelve e’ honnak ügyeit, vezetve azokat bölcs értelemmel, honszeretettől hevülő kebellel, első helyen munkálkodjék azok között, kik a’ nagyszerű épület körüli foglalkozásra hivatvák!

Istené legyen hálánk azon jóvoltáért, miszerint úgy rendelte dolgainkat, hogy - midőn most megmozduld a’ föld a’ rendkivüli események miá - épen egybegyülve lennének törvényhozó honatyáink; vennék azonnal gondosan ótalom alá e’ haza békéjét; végeznék be e’ czélból hatályos erélylyel, magasztos egyetértéssel, végeznék be gyorsan, a’ már ugyan előbb is megkezdett, de más körülmények között évekre terjedendett, minden esetre haladandott munkát. - Nemzeti hála kisérje azokat, kik e’ magos pályán, meleg honszeretettől, hő buzgalommal működtek a’ haza javára! Tisztelve emlegesse, mint emlegeti is, neveiket minden honfi; emlegesse, mint emlegeti is tisztelve, különösen azoknak neveit, kik - mint hajdan Mózsesnek arczája megfényesedék a’ törvényadásnak hegyén - kitünőleg megfényesedett orczával jövendenek el magas helyéről törvényhozásunknak.

Azonban nem elég, hogy mi csak szóval emeljük hálánkat Istenhez. Sőt, mint mindenkor, úgy jelenleg is, tettekben is kell hálánknak nyilvánulnia.

Igenis: tettre van most fölhíva a’ hazának minden fia; gazdag, szegény, vén, fiatal. Tettre van fölhíva a’ hazának minden fia, legalább annyiban, hogy tegye, mi tőle telik, a’ közbéke, csend, nyugalom, személy- és vagyonbátorság ótalmára; ezek’ ótalmára, miknek fentartása nélkül minden nemes törekvés hasztalan leend, a’ már szépen megindult áldásfolyam gátakba ütközve megálland.

Oh! valyha bírnám kihatóvá tenni szavamat e’ szent falakon kívül is! Valyha bírnám e’ hon minden lakosának füleibe kiáltani, hogy mindenek fölett béke kell most e’ nemzetnek, csend, nyugalom, egyetértés; kiáltani, hogy béketürésre van most főleg szükség; béketürő bevárására a’ meghozandó törvényeknek; hódolatos tiszteletére addig a’ meglevő törvényeknek; sértetlenül fentartására a’ fenállő viszonyoknak; kiáltani, hogy nemzeti bűnt követ el, ki, nem mond vakmerő tettel, de csak szóval is, veszélyhozó konkolyát hinti el az egyenetlenségnek, viszálkodásnak, békételenségnek; hinti azt csendzavaró költeményekkel,273 hinti álhírek terjesztésével, hinti nyugtalanító jósolgatásokkal, hinti egyesek jámborul szerzett vagyonát veszélyeztető, vagyonközösségre irányzott, csalfa hitegetésekkel, társas életben soha nem létesülhetőkkel, meg nem állhatókkal Jézus evangyéliomi tudománya mellett ’s előtt, melly igy parancsol sz. Pálnál: igyekezzetek csendesek lenni, saját dolgaitokat cselekedni, munkálkodni tulajdon kezeitekkel, hogy kiki az ő tulajdon kenyerét egye! (I. Thess. 4:11. II. Thess. 3:12.)

De, ha mindenhova ’s mindenkinek nem kiálthatom is, kiáltom ezeket legalább ott és azoknak, hol ’s kik között szavaim meghallatszanak; kiáltom e’ város népének, kiáltom közvetlenül e’ gyülekezetnek. Őrizzétek, hű polgárok! - mint tenni szoktátok, elhunyt őseitektől tenni tanultátok, - őrizzétek buzgalommal e’ városnak békeségét, mivelhogy ebben vagyon a’ ti béke ségtek! Ti különösen, kiknek ereitekben még fiatal vér pezseg, tagaitokban az erő duzzadoz! Ti álljatok föl ’s , mint béke védangyalai, derekaitokat felövedezve, alkossatok e’ nép megnyugtatására őrsereget: készek, ha nétalán vakmerő csend- bontók e’ város békéjét megháborítanák, vagy polgártársaink bármellyikének hajlékát, vagyonát, személyét megtámadni nem rettegnének, - készek akkor, kicsinynek úgy mint nagynak, tehetetlennek mint tehetősnek, védelmére kelni; sőt készek, ha - mit Isten távolítson el - ha szükség kívánná, e’ város megmaradásáért, a’ hazaért, a’ királyért, életet ’s vért is áldozni! Óh! ha veszély jönne, mitől mentsen az ég, mi vének sem fognánk tétlenségben vesztegelni; nem fognánk a’ veszedelem idején ’s helyéről hátra- ’s elvonulni: de sőt reszkető kezekkel legalább támogatni l'ognók ’s emelni fáradó karjaitokat; minden esetre, egyebet nem tehetve is, imádkozni fognánk nők és gyermekek seregével érettetök; kiáltani fognók buzdítólag füleitekbe és utánnatok, mit ez ünnepnapon is lelkünk mélyéből kiáltunk az izrael273 A püspök felsorolásában az álhíreket külön is említi, így feltételezhető, hogy a “költemények” kifejezést nem a koholmányok szino^nirmyakénUiasználjajJranemjnarjjrtelmében^