Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Gazdag István: A sajtó fegyver. Válogatott debreceni sajtószemelvények
87 A SAJTÓ FEGYVER VÁLOGATOTT DEBRECENI SAJTÓSZEMELVÉNYEK Gazdag István Pest, 1843. február 23. ...A KIR. VÁROSOK GÚNYOS ÁLLÁSA AZ ORSZÁGGYŰLÉSEN ... Valahányszor azon nyugodt, rendszeres, határozott irányú szellemmozgalmon végiggondolok, melly a sz. kir. városok körében nyilvánul, mióta önnek lapjai a kir. városok ügyét az elszakadozott particularismus házi tűzhelyéről tágultabb, szabadabb térre vonnák: mindannyiszor akaratlanul elmémbe torlódig a gondolat, hogy mi reánk városiakra nézve az időszaki sajtó legújabb időben akkint hatott, mint hat a tűzkőre az aczél melly amabból a ben rejtett szikrát előidézi. A nemzet méltányos része, melly a reformokat igazán akarja, s nem csak száján szereti pengetni üres hang gyanánt- a nemzet ezen része bizonnyal, örömmel szemléli azon politicai képzettséget, mellynek a kir. városok mind sűrűbben jeleit adják... és eljőve az időszaki sajtó, és ösztönt adott erőnket megkísérteni, és a kísérlet öntudatra vezetett, és megértettük, hogy ön jövendőnk titkainak kulcsát nevezte meg, midőn azt mondá: hogy a kir. városoknak meg kell érteni újjászületésük föltételeit, s politicai jövendőjöket leginkább saját maguknak kell köszönniök... ime közlöm önnel, mit Debreczen városa a szab. kir. városok életkérdése körül határozott. Itt is választmány dolgozott, mint más városokban. A tanács és a választott község a választmányjavaslatát elfogadá, s azt minden megyékkel és városokkal körlevelek kíséretében közlötte. Határozataink sarkalapját, a szabadkai elvek teszik; mert egy van köztünk az értelem, hogy a városok üdve azokban rejlik: de Szabadka csak általánosságba maradott, nem mondá meg, mikint, melly utón kívánja a városi polgárságot a valóságos politikai gyakorlatba bevinni: mi részletességekbe mentünk belé, coordináltuk az egész szerkezetet: de kézsmárki és sz.- fejérvári testvéreinktől annyiban eltérünk, hogy a követválasztási, s utasítási rendszert, sem resolutio utján /mint Kézsmárk javaslá/, minthogy a tárgyat a nemzet hozzájárulása nélkül nem intézhetőnek hisszük, sem statum utján /mint Fejérvár/ mert ide egység kell, statutum pedig igen különböző lehetne, hanem egyenesen csak törvény által óhajtjuk elintéztetni... nevezetesnek találom városunknak azon őszinte vallomását mellyet a megyéknek és a kir. városoknak írott körlevelekben férfias őszinteséggel kimondott „A dolgok illy balrafor- dulását /t. i. a kir. városok gúnyos állását az országgyűlésen/ a társ kir. városok többsége hajlandó volt eddig egyedül a nemesi rend túlnyomóságának tulajdonítani, s azt a kir. városok alkotmányos jogainak csorbításával vádolni: mi pedig azon meggyőződésben voltunk és vagyunk, hogy a kir. városok követeinek országgyűlési jelen állása az újabb korban nagyobb határozottsággal kifejlett képviseleti és alkotmányos eszmék hatalmának s a kir. városi instiutiók ezekkel össze nem hangzásának szinte elkerülhetetlen következménye volt...” Indulási pontunk, az mit ön is javaslóit, t.i. hogy a kir. városok szerkezete a megyeihez assimiláltassék; s hogy ezen assimilálás képviseleti rendszerre alapittassék: az ön által indítványozott polgárgyűlések eszméjét tehát Debreczen városa elfogadá /mint hiszem, alig lesz egy-két város, melly el nem fogadná/ a különbség csak az, hogy ön a követeket directe az egész polgárság által, városunk pedig őket is a képviselők gyűlése által kívánja választani. Egyébiránt a nm. udv. Kamarátóli függést megszüntetni, pereink felsőbb s legfelsőbb ítélőszékéül a kir. curiát rendelni, az örökös tisztviselőséget eltörölni, minden 6 évben tisztválasztást tartani, a tisztviselőknél pedig a törvényes ügyeket a többiektől elválasztani kívánjuk.
