Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
_____________________________________________________________________49 illetőség kivettetvén, azt vagy a házi pénztárból teljesítette, vagy az egyes lakosokra vetette ki; e szerint igazán gondolva az illy nemesi terhek azon pusztákra nézve kétszeresen fizettettek, egy részről egyenesen a megye pénztárába, más részről mind Debrecennek pusztái, vagy is adózási értékét egy részben éppen ezen puszták használata teszi...t.i. a szántás vetés tétetik adó alapjául, és ezen puszták után a városra ugyan azon nemesi terhekből bizonyos rész hasonlóul kivettetett... ...Most már ha az országos pénztár fölállíttatván a nemesi vagyonra állandó teher hárul, erre nézve hasonló lesz az eset, hogy ha pedig a házi adó is elfogadtatik, úgy ezen pusztáktól az illető megyék házi pénztáraiba is kell rendesen fizetni; holott ha ezek bekebelezve volnának, akkor az országos pénztárba sem kellene egyebeket befizetni tőlük, mint ami puszták szerint a városra esik... ...Ennélfogva is tehát...kívánatos volna a bekebelezés. - Itt azonban először is az jön tekintetbe, hogy míg eddig ezen puszták nagyobb részét a város csak ideiglenes joggal bírja, és csak úgy ha az ezt megengedő törvény létre jön, fogja azokat meg örökíthetni, sőt a kamarális pusztákra nézve, még akkor is kérdés, vajon megörökíthetek lesznek e, már pedig azt, hogy nem örökös birtok bekebeleztessék gondolni sem lehet... ...Végezetre, Mivel ha ezen puszták az illető megyéktől elszakíttatnak, a megyék házi szükségei ez által nem kevesedvén a házi adó mennyisége csak az előbbi maradna... .. .a megyék többi részére, annyival több teher nehezednék, ennél fogva ezeknek elszakasztását, a megyék vagy épen nem, vagy csak azon feltétel alatt engednék, ha az évenként ezen pusztákra eső házi adónak tőkéjét a város neki befizetné, vagy más úton a megyei házi pénztárt kármentesítené. Minthogy e szerint e tárgy körül ily nehézségek forognak fel...minthogy továbbá azon nehézségek más részről olyanok, melyek kiegyenlítéseket feltételeznek, és melyeknek elintézéséhez annálfogva maga a törvényhozás és csak országos választmány előleges vizsgálódása és véleményes jelentése nyomán fogna szólani: hogy ennek elintézésébe ezen rendezési munkálatoknál.. .bele is ereszkedjenek, reményleni nem lehet... ...Borsod követe (Szemere) egy indítvánnyal állott elő...Ezen indítványban különösen két fő, /a választmányi/ munkálattól eltérő elv foglaltatik, egyik hogy az országos, vagyis követválasztási qualificatiő különbözik a községi vagyis a tisztválasztási qualificatiótól, még pedig úgy, hogy ama magasabb, emez alacsonyabb, a másik az, hogy mind országos, mind községi qualificatiő minden különbség nélkül, minden városra nézve egyformává tétetik. - Az első elv mellett, hogy t.i. a két qualificatió közt különbség tétetik, azt adta elő okul, mert a község dolgai több embert érdekelnek közelebbről az azokat intéző tisztviselők alkalmas, vagy alkalmatlan voltát könnyebb megítélni a község bármely tagjának, mint azt, hogy országos dolgokban szólásra ki alkalmatos, és így a községi qualificatiónak alacsonyabbnak kell lenni, hogy a tisztviselők választásában több ember vehessen részt. A második elvre nézve, hogy t.i. mind az országos, mind a községi qualificatió minden városban egyforma legyen, a volt az okoskodása, hogy ha erre nézve különbség tétetik, ez azt feltételezné, hogy a ki például Bazinban megítélni alkalmas volt, hogy ki lesz jó követnek, vagy városi tisztviselőnek, az már Pesten ezeknek megítélésére éppen nem lenne alkalmas, ami képtelen. - Mielőtt azonban az általa előterjesztett qualificatiók tárgyaltatnának, kívánta, hogy az iránt jöjjön tisztába a tábla, direct, vagy indirect választást akar e. Ezen indítvány ellenében többen, különösen Pest megye két követei előterjesztették, hogy magokra az elvekre nézve nincs kifogásuk, de egy részről, ez egy oly kérdés lenne, mi a múlt országgyűlésen fenn nem forgott, és könnyen anyagot szolgáltatna a Felső Táblának arra, hogy a tárgyat késleltesse, és múlt országgyűlésen az egyforma választási qualificatió mellett elfogadott egyenes választás elvétől elálljon; más részről ha így el választatnék a két qualificatiő, alkataiul szolgálhatna a kormánynak, hogy a rendezés egyik ágát a másiktól elválasztva megerősítse, a másikat pedig el ne fogadja; már pedig megállapodott a tábla, hogy a kétféle rendezést külön választani, és különösen a belrendezést elmellőzni nem kívánja, mert csak az ád a városoknak municipalis önéletet, ami nélkül a szabadság élvezete csak üres hang egyébiránt arra nézve, hogy elébb a választás módja; t.i. direct legyen e vagy indirect, határoztassék el, a többség megnyugodott... ...Későbben azonban Borsod megye a maga indítványát, tekintetbe vevén a körülményeket, jobb időkre kívánta halasztani, és így a fő kérdés, a direct vagy indirect választás körül forgott. - Az ellenzék részéről egyenesen nyilván íratott, hogy a direct választást, nyilvánosságot, és az administrationalis tisztek időnkénti megújítását, oly feltételeknek tekintik, amiktől semmi esetben el nem állanak... .. .Voltak azonban többen, kik ellenkezően nyilatkoztak, nevezetesen a követválasztásra direct, a tisztviselőkre nézve pedig indirect választást kívántak,...- így tehát utasításunkat most e részben elő nem adhattuk...a nagy többség ellenében . - Kimondatván tehát a direct választás határozatképpen... Alázatos szolgái Komlóssy László
