Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
_____________________________________________________________ 45 ...Ha a város nemesi felső birtokát, ideiglenes haszonvétel végett a lakosok között fölosztotta, az ily részes birtokosok között, vagy ellenök, ily birtokuk iránt származható követelésekre nézve, a városoknak eddig gyakorlott hatósága föl marad... ...ezen fölvett "polgár" nevezet alatt éppen nem érezhetik egy oly kiváltságos osztály, mint eddig értetett, mert ezen munkálat szerint a politicai jogok nem személyhez, hanem vagyonhoz, censushoz, vágynak kötve, mely jogok gyakorlatában bárki is csak addig maradhat, míg vagyoni állása a megállapított mértéket üti, ellenkező esetben azokból egyszerűen kiesik, és így a városi Tanács addig gyakorlott hatóságának, hogy személyhez kötött, és holtig tartó kiváltságot osztogathasson, természetesen meg kell szűnni... ...a város a földesúri haszonvételek, s polgári élvezése iránt csak az addig törvényesen szerzett és gyakorlott kiváltsági és szerződési jogok sértése nélkül, és csak szabály által rendelkezhetik: de korlátolt számú egyének javára kirekesztő rendelkezést tenni ezúton sem lehet. Ezeket előre bocsátva, csekély véleményünk szerint két fő eszme kíván itt megfontolást, egy az, hogy a polgári kiváltságok, milyenek a réven, vámon nem fizetés, helypénz íizetéstöli szabadság, és hogy a polgárt megveretni nem lehet, ezutánra nem lennének megszerezhetők és így eltöröltetnének. - A nem fizetési kiváltságot ami illeti, a városok részéről előterjesztetett, hogy ha annak meg kell is szünendni, szüntessék majd akkor meg, midőn a nemeseknek ily nemű kiváltságai is megszüntetnek, addig hagyassék meg a polgárokra nézve is... ...ha polgári osztály lenni megszűnik, minemű határozat legyen a törvényben, az eddigi polgári haszonvételeknek ezutánrai gyakorlása iránt... ...Némely mostani polgári haszonvételek királyságból erednek, mint például nálunk a polgároknak bormérésbeni részvéte, mások szerződésnél fogva, mint a tanya föld bírása, azonban mind az, hogy a bormérésbeni részvétet miképpen gyakorolják, mind az, hogy földet micsoda föltételek alatt bírhassanak szabálytól függött, - végre más haszonvételek, mint a fa, és legeltetésbeli haszonvétel, sem nem kiváltságon, sem nem szerződésen, hanem mind lényegükre, mind gyakorlati módjukra nézve, szabályon alapulnak...tehát, egy részről a kiváltsági és szerződési jogok biztosítását, más részről pedig a szabály általi eddigi rendelkezőetés megtartását kívántuk kimondatni a törvényben, - azonban ehhez járul a választmány némely tagjainak az iránti félelme, hogy mivel a szabályhozásba csak a képviselők folynak be, megtörténhetik, hogy ezen befolyásukat némely haszonvételeknek, vagy önmaguk, legfeljebb a választók részére kizárólagos eltulajdonítására használják, és az ellen kívántak némi biztosítékot beigtatni... ...Ezekre nézve már, t.i. a polgári kiváltságok, és polgári haszonvételek iránt, mi a Tekintetes Nemes Tanácsnak és Választott Hites Közönségnek akarata, és gondolkozása, határozott utasítást kérünk. A választói képességre nézve, mind mi, mind a választmányban részt vett több városi követek ajánlottuk, sürgessük azon elv alkalmazását, hogy ki mint vesz részt a közterhekben, ahhoz képest részesüljön a jogokban is, hogy e szerint az adófizetésben részvét legyen a kulcs. - Ennek azonban a megyei követek általánosan ellene vannak, azon okból, mivel így a politicai jogokbani megszorítás sok részben azok önkényétől függene, akik az adókivetésbe befolynak... ...az országgyűlési követek számára kötelező utasítás nem adatik...mivel a követet...közvetlen az összes választó testüleüiek kell választani, - következetesen annak kellene utasítással is ellátni. - Úgy, de a választó testület nem bírhat tanácskozási joggal, és így utasítást nem adhat. Ha pedig a követet az egész választó testület választaná, utasítással pedig a képviselő, vagy is tanácskozó testület látná el, ebből igen különös dolgok következhetnének. Mert az utasítás, kötelező erejű lévén, a követet, ha az ellen tenne, vissza kellene hívni... ...Mindenek fölött legnevezetesebb a múlt országgyűlésen megállapított 16 szavazatnak a királyi városok részérőli miképpen életbe léptetése.... ...Az eddig létezett tervek mind sok nehézséggel voltak öszve kötve; nevezetesen az, hogy a legkisebb királyi városoknak adassák egy egész szavazat, a többi városok és megyék szavazata többszöríttes-sék... ...Más terv volt az, hogy a nagyvárosoknak adassék egy egész szavazat, a kisebbeknek pedig, arány szerin t részlet szavazatok... ...akkor legjobb, ha kisebb királyi városok nem a nagyobb városok, hanem a megyék követeinek választásába folynak be... ...Miképpen viseljük már magunkat e kérdésnél, és ily föltétel mellett még a nekünk ajánlott egész szavazatot sem fogadjuk el, vagy végre, szólaljunk föl ugyan, hogy a kisebb városoknak is adassék, habár részlet szavazat is, de azért a városunknak adott egy szavazatot vissza ne utasítsuk? - e részben is kérünk egyenes utasítást... Eredeti, kézirat IV.A.1011/r.l4. cs. 8.
