Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében

43

26. Pozsony, 1848. január 26.

A városi kérdés tárgyalása során, azok belső elrendezését és országgyűlési szavazati jogát együtt

vagy külön választva kezeljék

Amint közelebbi hivatalos tudósításunkban említénk, a kir. városi rendezés tárgyalása január 18-ára kitűzetvén, azon napon tartott kerületi ülésben csakugyan fel is vétetett.

...Buda város követe indítványt tett aziránt, hogy a városok szavazata és követválasztás módja, a belrendezéstől elválasztatván, mindenek előtt, tárgyaltassék, a belrendezés pedig azutánra hagyassák. ...Szóba hozatván e szerint a politicai és administrationális rendezés külön választása, ami mellett már előre mind magán körökben, mind tanácskozmányokban többféle agitatiók történtek, sok városi követek e mellett nyilatkoztak, de egészen különböző szempontokból.- Voltak olyanok, kik ezt oly értelemben kívánták, hogy az 1608: I. te. nyomán, adassék meg, mindenek előtt, a városoknak az egyenkénti szavazat, azután úgy tárgyaltassék az administrationális rendezés. Mások ellenben úgy kívánták, hogy határoztassék meg, most csupán azon mód, miszerint a kir. városok a törvényhozásban tettleges részt vegyenek, és addig, míg e szerint, a törvényhozásban tettlegesen be nem folyhatnak, a „ semmit rólunk, nélkülünk,, elv szerint, a belszerkezet ne is tárgyaltassék.

...Mi tehát a politicai és administrationális coordinátiót egymással szoros összeköttetésben lenni hisszük, amennyiben épen az administrationális coordinátiő adja meg a polgároknak azon politicai életet, a városoknak pedig azon törvényhatósági önállást, mellyek megkívántató biztosítékok arra nézve, hogy politicai jogaikat önállőlag gyakorolhassák,- minél fogva kívánjuk a városok összes rendezését együtt tárgyaltami, s azzal együtt, vagy annak következtében, városunk országgyűlési szavazat - jogát megadatni. Ezen kérdés tárgyalása közben Tóth Lőrinc, BreznóBánya egyik követe, ki azon különválasztási elvnek egyik fő apostola volt, a nemesi rendre vonatkozólag sértőleg nyilatkozván, ez a megyei követek részéről ingerültséget idézett elő, melly ingerültség ezen tárgy befejezésénél sem csillapodott le egészen, s nálok a városi követek irányában, rossz hangulatot húzott maga után.

...Pest megye követe fejtegette, hogy a centralisátió, magában véve, sem jónak, sem rossznak nem mondja ugyan, de mindaddig, míg önálló kormányunk nincs, alkotmányunk minden garantiája az önálló törvény- hatóságokban van, mint amelyek által gyakorolhatja csak a végrehajtó hatalom a maga működését.... Ennél fogva, ha alkotmányunkat erősíteni kívánjuk, szükség, hogy a városokat önálló törvényhatóságokká tegyük - Erre nézve pedig múlhatatlanul szükséges, hogy miután sem szabad sajtó, sem nyilvános népgyűlések nálunk nincsenek, a bel administrationál fogva szolgáltassunk módot a polgárnak, hogy a közdolgokba befolyhasson, s politikai élete lehessen, mert anélkül önállóságra nem vergődhetik.- O tehát a két rendezést szoros kapcsolatban véli egymással, amit egymástól elválasztani nem lenne tanácsos . Eszerint a nagy többség, szavazás nélkül, az összeköttetésbeni tárgyalást elhatározza.

...3. Olvastatott a munkálat 1. §-a, mellyben a város független törvényhatósági állása mondatik ki.

... Egyesek, vagy megyék a városokat, ezután, mint törvényhatóságokat, ne idéztethessék, ez ellen elegendő biztosíték van már azon kitételben: minden más törvényhatóságtól függetlenül, mert ebben benne foglaltatik, hogy mint törvényhatóság, más törvényhatóság előtt, habár idéztetnék is, megjelenni nem tartozik. Mi, nagyobb biztosság kedvéért, ha már ezen utolsó rész kimarad, kívántuk volna, az eleire azt tétetni: a város, mint megyékkel egyforma, önálló köztörvényhatóság, s bár ezt több városok is sürgették, el nem fogadtatott, e szerint az 1. § lett így: a város, mint önálló köztörvényhatóság, közdolgait törvényes felsőbb felügyelés alatt, e törvény korlátái között, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köz tör - vény szerint igazgatja,

... 7. A D alatti fejezetben, a 18. §- ra nézve a káptalanok követei emeltek szót, kívánván, hogy a papság itt kivétetvén, az egyházi törvények és egyházi törvényszék hatósága alatt hagyassák.

A 18.§. Minden bárki által, a város határában elkövetett oly bűntény vagy rendőri kihágás felett, melly a köztörvény szerint a törvényhatósági ítélő székek eleibe tartozik, a városi törvényhatóság, úgy viszont más törvényhatóság határában, a városi lakosok által, habár polgárok is, elkövetett hasonló tények felett azon törvényhatóság nyomoz, ítél és ítéletét végre is hajtja .A büntető eljárás, a büntető törvények szerint gyakorol taüiak,

A 19.§ lett így: Kivétetnek: a, a valóságos hadiszolgálatban álló katonák, minden tekintetben,- b. a megyék székes házain belül, bárki állal elkövetett vétségek.- c, a nem városi tisztviselők, de csupán hivatali visszaélésüket illetőleg