Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
23. Debrecen, 1847. október 13. 38 ___________________ Követválasztás 303 8. az utcabeli küldöttségek folyó év szeptember 27-én kelt Tanács és Választott Község gyűlésének határozata folytán bemutatta azon képviselők névsorát, kiket a polgárok az országgyűlési követek választásába befolyandónak vélnek. Hatvan utca: 5 Füzesy József, Debreczeni András, Kovács István, Aranyi Sándor, Károly Antal Péterfia utca: 5 Lakatos György, Csécsi János, Nagy Bálint, Tar Mihály, Szekeres Sándor Csapó utca: 5 Kovács Ferenc, Pey György, Kémeri József, Szilágyi Gábor, Aszalay Dániel Czegléd utca: 5 Kis Orbán János, Kardos László, Csóka Sámuel, Balla István, Ács József Varga utca: 5 Kaszás Mihály, Szőke József, Kulcsár Mihály, Köhler György, Bauer Antal Piacz utca: 5 Molnár Sámuel, Erdei Mihály, Tóth Sámuel, Nánássy Benjámin, Bartsch Dániel Ki ki saját meggyőződése szerint követeknek béke, nyugalomszerető, alkalmatos férfiakat válasszon. 3040. Amikor a jelenlevők névsora felolvastatván, találtatott a választók száma 89-nek, kik közül első aljegyző Tar Károly kétségbe hozott szavazhatási jogával élni nem kívánván, szavaztak 88-an. Kiknek általános többsége, s alakult szavazatuk folytán elébb egyik követnek tanácsnok és városi Főkapitány Komlóssy László, később másik követnek választott polgár és ügyvéd Sápy Sámuel elválasztattak. Közgyűlési jegyzőkönyv IV.A 1011/a 117.k. 24. Debrecen, 1847. december 23. Pótutasítás a követek számára Alól írott F. alatti megbizattatása folytán a K.K. előadásokkal közlött törvényjavaslatok közül elsőben is azt látván sürgősebbnek, munkálkodása tárgyául felvenni, mely a királyi városok belrendezését tárgyalja, e részben figyelembe tartva a követek részére már kiadott anyautasítást, a törvényjavaslat egyes szakaszaira részleteire következőleg kívánná a következőket pótlólag utasíttatni A Városi Terület 2.§-us Azon földtér, melly a város határán belől fekszik, és valamint a bel és külvárost, úgy a külső telkeit magába foglalja, teszi a Város területeit, azonban mind a koronának, mind pedig a magánosoknak tulajdonosi jogai, s az azokból folyó jogi következések magok épségében maradván. Az aláhúzott sorban következőleg vélné a küldöttség módosíttatni, Azonban azon belső és külső telkekre nézve, mellyek a Korona vagy más magánosok által jelenleg vagy jövőre sajátsági joggal bírattatnak, az azokhoz tartozó tulajdonosi jogok és azokból folyó jogi következések magok épségében maradván.”... Mert bár a királyi városok királyi sajátnak neveztetnek, ezen nevezet azok erányába a Koronának tulajdonosi jogot nem ad. Ezen kérdést azonban a követek vitatkozás terére vezetni óvakodjanak... 6.§-us megtelepedési szándékában senki sem gátoltaüiatik, ki a rendőri szabályok megtartása mellett erkölcsi jó magaviseletét hatósági okirattal kellőkép igazolni képes, és ha jobbágy ezeken felül a törvény rendelte elbocsátó levéllel is el van látva. Ezen törvénycikket, a jobbágyokat érdeklő szerkezetre nézve összeütközőnek tartatván a küldöttség a már 1836. évben hozott törvény 4. cikkelyének 3.§-usával, hol a jobbágyok költözhetésének szabadabbá tételére nézve az eránt is intézkedés tétetett, miként azok földes uraiktól elbocsátó levelet nem nyerhetve az Alispán által adandó bizonyítvánnyal is szabadon elköltözhetnek. A törvényjavaslat aláhúzott szavai pedig a jobbágyoknak hajdankori rabszolgai állásuk emlékezetét láttatik előidézni, következésképpen a küldöttség ekként vélné módosítandónak „és ha jobbágy erkölcsi magaviseletét és kötelezettlenségét hiteles bizonyítvánnyal igazolandja.”
