Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Korompai Gáborné: A szabadságharc emléke a XIX. századi debreceni hírlapokban
321 A Mészáros Károly által „röptetett” Dongó az 1848-as néplapok hagyományát újította fel; az egyszerűbb embereit nyelvén, az ő számukra szerkesztette; szinte minden számban emlékeztetve a forradalom, a szabadságharc eseményeire, nem titkolva szabadságvágyát, Kossuth-párti meggyőződését, Kossuth személyéhez fűződő reményeit. A Debreczeni Trombita igénytelenebb lapocska volt, színvonalát jellemzi a szerkesztő versezete: „Tisztelt név a honvédnév a nemzet előtt, és mindig csak azon hitben él és remél: a király kegyelme majd arra is kitér, Kossuthék nemsoká mind hazajöhetnek, teljes örömére a magyar nemzetnek!”20 Lehetséges, hogy az egykorú sajtóhírekből ismert Doromb, Próféta, Gyalogposta, Tárogató című, rövidéletű röpívek sem lehettek mások. Jelentőségüket az adja, hogy valamennyi ilyen lap egy új olvasói réteg számára készült, azoknak, akik csendben tűrték, szenvedték az elnyomatás nehéz éveit, akiket addig rendre figyelmen kívül hagytak, most először, legalább ilyen fokon beavatást kaptak a politikába. A Nép Barátja is néplapnak indult, de az előbbieknél értékesebb tartalmával az olvasás, politizálás magasabb igényeit szolgálta. Hazafias jellegét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy a hasábjain közölt életrajzok szinte kivétel nélkül a szabadságharc hőseiről, vértanúiról, Debrecen város történetének kiemelkedő egyéniségeiről szólnak. A szépirodalmi részben a Szózat, a Himnusz mellett Petőfi, Bajza, Lévay József és mások hazafias verseit közölte.21 A lapok példányszámának alakulásáról feltárt adatok az irántuk megnyilvánuló érdeklődés csökkenését mutatják. Talán túl sok lap jelent meg egyidejűleg, vagy a már nem tiltott hang veszített jelentőségéből, tény, hogy a nyár végére a hazafias felbuzdulás lankadt. Az augusztus 2-i debreceni csata évfordulójára Oláh Károly a Debreczeni Közlöny 109. számában figyelmeztette a közönséget, de ennek ellenére az augusztus 7-i számban megjelent beszámoló szerint „csak magánosok tettek előkészületeket az ünneplésre ... Néhány lelkes hazafi meglátogatta a 112 magyar hős sírját, virágot víve - de lehetett volna ennél többet is tenni minden tüntetés nélkül. A reggeli harangszókor mindenkinek templomba kellett volna menni gyászruhában és imádkozni a hősökért, a hazáért, akkor is ha hirdetve nem volt.” Augusztus 10- én a honvédsírok elhanyagolt állapotát tették szóvá. Október 6-ról a fennmaradt lapokban nem található megemlékezés. Úgy tűnik, már az országgyűlés feloszlatása, a választott tisztségviselők menesztése előtt volt mitől tartani. Az önkényuralmi módszerek újbóli bevezetése után ismét elhalkult a sajtó. A polgári öntudatot erősítő Debreczeni Ellenőr, Telegdi Kovách László lapja is megszűnt, a Debreczeni Közlöny szünetelt, az 1861 novemberében induló Hortobágy című folyóirat már meg sem kísérelte követni a rövidéletű néplapok hazafias irányát, mégis már a második évben büntető eljárás indult egy közleménye miatt. 1862-ben és az azt követő években egyik működő lap sem emlékezett meg a forradalmi események évfordulóiról, a provizórium idejéből nincs sajtóadatunk arra vonatkozóan, hogy a város lakossága tartott-e és hogyan kegyeletes megemlékezéseket. A Debreczen-Nagy váradi Értesítő és a Hortobágy című lap olykor-olykor egy-egy rövid hírt közölt mindössze, ami összefüggésben volt, vagy emlékeztetett 1848-49-re. Ilyennek tekinthető Sárosi Gyula nekrológja a Hortobágy 1861. december 21-i számában, vagy Kossuth Lajos leányának halálhíre 1862. május 9-én, 1863-ban Oláh Károly két verse, a „Debreceni Csere-szélen” és az „Augusztus 2.” című. Schmerling bukása után gyakrabban felbukkant olyan közlemény, amely a szabadságharc emlékét idézte, ide sorolható 1865-ből több Kossuth Lajos családját, környezetét érintő híradás. 1866. szeptember 23-án a Horváth Mihály hazatéréséről szóló írás, majd az október 28-i számban Klapka Györgyről, aki a magyar légió zászlóit Párizsba vitte. A kiegyezést megelőző időben részvétteljes gyászhírt közöltek Pákh Albert haláláról, áprilisban rövid hírt Kossuth Lajos egy nyilatkozatáról, májustól rendszeressé váltak a debreceni honvédegyletről szóló hírek. Június 2-án hosszabb cikk szólt Kossuth Deák Ferenchez intézett, u.n. Kasszandra-levélről, amelyben tiltakozását fejezte ki a kiegyezés ellen. Ugyanebben a számban tették közzé, hogy a debreceni Kutassy Imre nyomdájában elkészült a tizenhárom aradi vértanú tábornok arcké22 pe. 20 Ember Ernő, 1954. 343-345.1. 21 Ember Ernő, 1954. 345-351.1. 22 Ember Ernő, 1954. 356-372.1. Ilortob<y’^D86E1^67;Jt££ertórium;J>zerkDávorszk^í^erei^
