Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében

___________________________________________________________________________________27

...Szeged és Nagy Bánya városa követei pedig a királyi városi több követek által készített tudva lévő munkálat ellen tettek óvást, kijelentvén, hogy ők abba semmi részt nem vettek, és ezen tettet, mintha minden k. városok abba a címnél fogva beleegyeztek volna ámításnak, és igazsággal meg nem egyezőnek nyilváníták. - A belszerkezetnek a szavazati joggal való szoros egybe köttetését szorgalmazá még amellett Szeged város Követe, mert ha ez így nem történne a rendezés nélkül jövendőre is, nem az egész polgárság által választott Követek ülnének az Országos Rendek között, hanem mint jelenleg is a Bureaucratia küldöttjei. Erre Pest és Kassa városa Követei feleltek, hogy t.i. e munkálatba részt nem vett városi követek, mivel a meghívás után is meg nem jelentek, magoknak tulajdonítják azt, hogy a többi városi követek, oly munkálatot készítettek, melybe a K. városi Követek nagyobb része tökéletesen beleegyezett...ezen munkálat adódna ki a kerületi ülésnek, de ezen indítvány el nem fogadódott, hanem késő lévén az idő, az ülés eloszlott.

.. .Február 6-án tartott Országos Ülésben, mindjárt annak kezdetével némely városok követei az izenetnek azon kitétele ellen szólaltak fel, mi szerént abba a szavazati jog a belszerkezet elrendezésével kapcsolatban tétetett, de erre hangos maradjon következvén, olvastatott a Törvényjavaslat bevezetése. Ekkor Eperjes városa Követe, utasítása nyomán óvást tett némely kitételek iránt, nevezetesen, hogy a szerkezetben a városok csak Királyiaknak, nem pedig egyszerre mind szabadoknak is neveztetnek, és a mellett kívánta, hogy a szabad szó beletétessen, a bevezetés pedig, mint a K. Városok eddigi jogaikkal ellenkező hagyatasson ki, történtek e részben még több nyilatkozatok is, mi is kijelentettük, hogy a K. Városok, mint törvényhatóságok a fennálló törvények szerént az ország gyűlésén a 4. Rendet képezvén, mi után az országgyűlési szavazatok, nem új, hanem már régen létező százados törvényeken alapulnak, mi pedig belszerkezetöket illeti e részben a Törvényekre szint úgy, mint ezeknek nyomán keletkezett Kiváltságos Levelökre hivatkozhatván, a most alkotandó törvények magoknak többet, mint amennyi általok célba vétetett, nem tulajdoníthatnak; cél t.i. az, hogy a k. városoknak belhatósági szerkezetök, és országgyűlési szavazatok, aránylagosan szabályoztassék; s ezen oknál fogva a kérdésbeli cikkből ezen szavaknak, , egyedül ezen törvényen alapszik,, kihagyattatását kívántuk, e helyen ezen szerkezetet ajánlván, , A Szabad K. városoknak helyhatósági belszerkezetök és országgyűlési aránylagos szavazatok, következő törvények által szabályoztatik,, - de ezen módosításunk is hangos, .maradjon,, miatt el nem fogadtatott. -Bár K. Személynök Ő Nagyméltósága is nézeteinket pártolta.

...fő kérdés volt, a Curiák felett, - menyiben faroznának azok nevezetesen és lakói a városi hatóság alá, és bár sok Követek szinte minden tekintetben kívánták a Curiákat városi hatóság alá verni, mind az által azok csak büntető és rendőri tekintetben maradtak a város hatósága alatt. .. .Említést tettünk arról is, hogy Debrecen városának vannak ily elkülönözött pusztái, melyeket a polgárok jelenleg az eddigi szabály szerént mint polgári haszonvételt bírnak s használnak, s ezek mind rendőri, mind büntetői tekintetben, mind pedig a birtokos polgárok között támadható törvényes kérdések feletti bíró eljárásra nézve a város Törvényhatósága alatt állottak. Ezen gyakorlati joggal ellenkezőt alkotni visszalépés és jogmegszorítás lenne; egyedül azon kérdések és követelések tartózhatván e részben megyei vagy más illető bírák köréhez, melyek magánjogi tekintetben, a város mint birtokos ellen követelőleg támaszthatnak, - és ezen elvekből indulva ki, kívántuk a K. városoknak birtokához arányos hatóságát törvény által kimondatni. De ezen indítvány ez ülésben, mivel a tanácskozás nagyon későre haladt érdemileg nem tárgyaltatván; sem elfogadva, sem elvetve nem lön.

Február 6-án Kerületi Ülés tartatott, melyben a Magyar nyelv és nemzetiség tárgyában Jan. 23-án érkezett K. K. válasz iránt határozott .Izenet és Felírási javaslat olvastatott fel, melyek köziratra bocsáttatni rendeltettek. - Ennek végeztével országos ülés tartatván folytattatott a K. városi munkálat; s K. Személynök Ő Nagy Méltósága, a tegnapi napon általunk tett törvény indítvány fölötti nézeteit fontosakkal támogatva előterjesztvén, annak figyelembe vételét a KK. és RRnek ajánlotta, egyéb eránt föl szólított bennünket, hogy ezen indítvány alap okait adnánk elő, mit én, Nagy Sándor, mintegy, e következőkben terjesztettem elő; - az 5.§ C.) pontjainak tartalma az, hogy a város körületében foglalt, különözött határok közötti magán birtokok a város törvényhatósága alá nem tartoznak; - a 12. szakasznak pedig tartalma az, hogy az ilyen elkülönözött határok közötti magán birtokot a város alku mellett megszerezheti, és ezen birtok azonnal minden további eljárás nélkül bekebelezendő, vagy is a város törvényhatósága alá tartozandó. Ezekből tehát nyíltan következik, hogy ha az idegenektől ezután megszerzendő magán birtokokhoz a vétel jogot ad a törvényhatóság gyakorlatára nézve is; - a már valósággal meg szerzett fekvő javak, mint hasonló természetük, ugyan azon törvény következetessége szerént a város törvényhatósága alá tartozók...

...s előttünk lévén a századok által megerősített gyakorlat is, mi szerint Debrecen Városa, minden külön határok közötti pusztáiban a rendőri és büntetői törvényhatóságát tettleg feltartotta, s az azon pusztákat használó polgárjai között támadt minden peres kérdéseket maga ítéli el, mind ezekért, mind pedig azért is,