Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Korompai Balázs: Széll János volt honvédfőhadnagy emlékiratai a szabadságharcból. Történeti naptár

____________________________________________________________________ 267

em

eltetvén. A szabadság szelleme villámsebességgel terjed s fut el a szomszéd népekhez s felkelti álmaiból a százados tespedésböl lerázni a szolgaság jármát hol csak az nyommasztóbb vala a gondolat sebességgel szárnyalt szabadság szelleme kevés napok alatt elhat Bécsbe s ( 161 ) felriasztá álmából a szuny- nyadó Bécsi népet hol a trón ugyan kiragadá az evezőt az örvény torkánál a kormány kezéből s igy mentve maradt a trón bukva csak a kormány, mely méltón megerdemlé azt, hogy a nép igazságos bosszújának légyen martaléka, oly régen tartja bilincsen a sarnokság a szellemeket s ama szörnyeteg Metternich kinek neve a szabadság s igazság jellemétől áthatott nemzetek történetkönyvében rettenetes átok sötét betűivel lészen feljegyezve, s a végzet úgy akará hogy azon népnek légyen áldozatja mely közzül vad önkényének annyit feláldozott, hiába ez igy történt ennek igy kellett történni, a szabadság szellemét egyik ( 162 ) egyik század sírba fekteti, de az nem hal meg mert egy más jobb század fel fogja kelteni, mert egy pokollal szövetkezeit ördögi kéz tehet nagy követ a szabadság eltemetett sírjának szájára de eljönnek időnként a szabadság lelkétöl ihletett férfiak bebalsamozgatják nagy halottikat s az n / nem / rothad meg mind addig miglen a sir szájáról elmozditandja a követ az örök igazság látatlan keze, - mert zugó vihar letépheti suttogó szárnyait a lágy szellőnek de a vihar nem lehet örök mert isten forgatja sorsát teremtményeinek, s a vihar elzúg hirtelen, s a lágy szellő kibontakozva langyos szárnyaival fölmelegiti élesztgeti a megrongált életet, ez az élet jelképe. ( 163 )

Kevés perczek múlva megkondult a magyar határon is a rég várt szabadság órája, a mozgalom okai események Ifire eljút orgunk / országunk / fővárosába Posonyba hol a végzet úgy akará törvényhozó hon atyáink együtt valának El hazánkba is hol hosszas álmot aludt kínos sírjában eleven holtan a szabadság szelleme s most a természet tavaszával újra kelt az hazánkban is századokon keresztül nehezült a szabadság koporsóján az erőszak sarnokság nagy köve s meg e miveit században is erössen nyomta ezt egy átkos kormánykéz nyomták azt nemzetünk több nemtelen fiaiba a Becsi kormány által átáltott nemzetellenes törekvések, önérdekek ( 164 ) s a föld minden bérczeiböl öszvehordott köhalmaz, nem lenne oly nehéz mint ama rettenetes kéz s haláltlan hazafi tettek valának. De a hazának szabaditója s nagyfia Kossuth Lajos fegyvertelen kezekkel megmozgatá a nagy követ, majd levevé azt az orggyüléssel / országgyűléssel / s a feltámadt halottat vissza adá a nemzetnek, hazánkban is rég zug a rabszolgaság életzuzó vihara, most isten váratlan megköté annak szárnyait, kilehellé lelkét s a nemzet újra élni kezd.

Szinte ezer éve miólta Árpád népe e földre jött s itt megtelepült vóltak e roppant időszak alatt e nemzetnek napjai mellyeket nagynak nevezett, mint nagyokat jegyzett fel a történetirás mint nagyokat. ( 165 ) lelkesülve emlegetett az ősapák késő ivadéka, vóltak nagy hódítások kül tartományokba de mindezen napoknál sokkal nagyobb volt ez a mostani 1848 Márczius 15ke ez vált a magyarnak újjászületése nagy napja a független szabadság első dicső napja, a midőn a Békés reformok szerencsés kivitelében halhatatlan emlekü dicső Kossuth nemzeti innepé avatá e napot a magyar nép történetébe szentté s örök emlékűvé a nemzet szivében, a midőn öszve forrt minden ajkú fia polgára e hazának s testvéri lélek rokonsággal inneplé meg a haza közös innepét. Nagynak ne ( 166 jvezhetö e nap mert mig más nagy napjaink drága véren vásároltattak meg addig ez a világ első főnyereménye a leghiggadtabb egyetértés és közmegelégedéssel találkozva létesült, - Történtek rendkívüli nagyszerű esemenyek ellenen vett fényes diadalok - szabadulások, - csapások veszélyek alól de mindezekk / mindezeknek / emlékűk pusztulások romboló ínségek keserű emlékezetével van összve olvadva, ez nem élet és vér áldozatokkal szerzett vad győzelemnek, de az igazság és méltányosság erkölcsi győzelmének magasztos nagy napja.

Ha más orgkt / országokat / tekintünk mindenütt polgári vér folyt a szabadság küzdelmeiben, fegyverek szakgatak ( 167 ) meg a béke élvezetét s annak csak romjain fonódhaték a szabadság borostyána. Vérrel festett hajnal szárnyain támadt fel a szabadság s igazság nagy napja, hazánkban még addig nem folyt bár ne is folyna polgárvér, - hazánkban a szellem szavai a béke fegyvertelen templomából szelíden jutának, a sarnokság elválasztó falának leomlása által az igazságot meglátni s a korszelleme által meghajtani kezdő királyi trónhoz - a midőn azt másutt vagy megdöntő vagy megrendítő a szabadságért küzdő nép, a magyar nemzet hűsége ragaszkodása - mi nemes természetében fekszik ( 168 ) most is mint már oly sokszor tántorithatlan maradt a királyi házhoz. Hazánkban a béke olajfájának tövérül nőtt fel a szabadság borostyána és szelíd hajnal pirulatán mosojgott fel a szabadság dicső koránya. Dicső jellem mely a magyarban most is kitünteté magát - melynek vonásai átalakulásunk nagy történetében felséges színnel ragyogandnak a emlékezet könyvében.

Bárcsak e jellem halhatatlanná válna nemzetünknél s firól fira nemzedékről nemzedékre folyna át közöttünk, - Ha nem lenne kígyó ki becsúszva az élet paradicsomába, az életfájainak boldogító árnya alól ( 169 ) viszálkodás rengetegébe csalja e nemzetet, hogy elmondhatnánk igy s elmondhatná a bámuló külföld hogy szabadság egyenlőség testvériség nemzeti szent háromsága a magyarnak.