Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében

24

Előre lehet látni, mikép a polgárok díszes testületében annak megalacsonyításával, igen sok proletariusok fognak helyet találni: jelesül Debrecenbe sok szegény mesteremberek, kik napszámokkal keresik élelmüket, sok birtokosok, kiknek összes városi fekvő vagyona nem ér 200 conv. forintot, és így a c, alatt kívánt évenkénti jövedelmet sem éri fel, nem csak polgárokká fognak lenni, hanem qualificalva lesznek arra is, hogy képviselőkké és országgyűlési követekké választassanak, mi pedig a kerületi választmány céljával is merőben ellenkeznék.

... melyek szerént Debrecenbe a polgárok száma túlmenne hatezren, kiknek alig ha fele része is bírándana a polgári jogok helyes gyakorlatára megkívántató erkölcsi kellékekkel.

... Ezen kívül tegyék indítványba:

a, Hogy a zsidókat illetőleg az 1840.29 tv. kedvezései tovább ne terjesztessenek

b, Hogy a polgári jogokkal élni kívánók, azoknak megnyerhetésért a városi hatósághoz folyamodni tartozzanak.

c, a polgárok a képviselőket, ezek pedig mind a városi tisztviselőket, mind az országgyűlési követeket

válasszák, és így a polgárságnak a követek választásába nem egyenes, hanem csak közvetített befolyás engedtessék.

Alkalmazzák magokat Követ Urak anyautasításukhoz és az abban kifejtett elvekhez.

Fogalmazvány. IV. A 1011/m 116. d. 237/ 1843.

9. Debrecen, 1843. november 13.

Pótutasítás a követeknek

... Nem láttuk feleslegesnek ismét kiemelni azon főbb elveket, melyekre az egész munkálatot alapítani óhajtanánk, jelesül:

1, Hogy a királyi városok kiváltságos jogai, s azoknak királyi haszonvételei minden csorbítás nélkül épségben megtartassanak, az árszabályozások tekintetében pedig, melyet eddig a megyék gyakorlottak, a városokat, mint önállású Törvényhatóságokat illető jogok részökre törvény által biztosíttassanak.

2, A város rendőri és büntető hatósága, nemcsak a belső városi telkekre minden kivétel nélkül, hanem

a város vagy annak lakosai által bírt, s a város határába befoglalt külső telkekre és pusztákra is kiterjesszék.

3, A polgári, s illetőleg képviselői qualificatiók akár a városi birtoknak, akár az egyenes adónak, valamely országgyűlésileg megállapítandó minimumától feltételezve légyenek, önként értetvén: mikép a megállapítandó minimum ne légyen oly csekélység, mely a kitűzött célnak a kijátszására vezessen, egyébaránt pedig ezen qualificatiót mindenki, ki a polgári jogokkal élni kíván, a közgyűlés előtt tartozzék igazolni.

4, A polgári kereset nemétől minden városi lakos adót fizessen, és polgári haszonvételekbe való részesülésnek a terhek aránylagos viselése szolgáljon a helybeli szabályok szerént alapjául. A házi adóban továbbra is minden városi lakos részt vegyen, ennek rovatait és kulcsát a Közgyűlés határozván meg, a kezelésre való felügyelet pedig a Helytartó Tanácsot illetvén.

5, A városok közügyéi felett a nyilvánosság őrködjék.

6, A képviselők száma több legyen ugyan a választott polgárok mostani számánál, de semmi esetre nem annyi, hogy a sokaság a tanácskozások rendes folyamát gátolja, vagy. a határozatok hozatalábani túlsúly, a magát gépszerűleg vezetni engedő, értelmetlen tömeg kezei közé menjen által. A képviselők pedig nem csak a Tisztviselőket, hanem az országgyűlési Követeket is válaszszák és utasítsák.