Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Szabadi István: Révész Imre (1826-1881). Napló, igehirdetések, levelezés

____________________________________________________________________219

folytán, ezen nemes kötelességnek a’ hazaszeretetnek eszméjét még részletesebben eltaglalni, hogy igy annak mivóltát kellőleg felfoghassuk. Minden honpolgár, kinek szívében a’ hazaszeretet nemes érzeménye él, ösmeri hazájának természeti, polgári, vallási és erkölcsi egyszóval minden nemit állapotát, mert csak igy képes észrevenni ‘s kellőleg megismerni a’ sebeket mellyek hazájának életerejét emésztik, csak igy képes tudni azt, hogy nemes tettei mellyekre a’ hazaszeretet készti, mi czélra irányoztassanak. Csak igy képes lelke, hazája boldogságának ‘s előhaladásának látásán nemes örömre gerjedni, melly öröm a’ hazaszeretet indulatának legédesebb táplálója. - A’ melly honpolgár nem ösmeri hazája állapotát, az nem érdemes a’ díszes honfi nevezetre, ő sok részben alább áll az állatoknál, mellyeket oktalanaknak nevezünk, mert ezek is ösmerik a’ helyet mellyen táplálékot, vagy más anyagi jót élvezőnek, és ahoz valami különös ösztön által vonattatnak. - De hogy a’ hazaszeretetünk méltó gyümölcsöket teremjen, szükség hogy ösmerjük más országok és nemzetek állapotát is; a’ melly honpolgár hazájának állapotát ösmeri, de az idegen népekét nem, annak szivében a’ hazaszeretet vagy nemzeti kevélységgé válik, hazája boldog állapotának látásán; vagy honfiúi fájdalommá, midőn nemzetének gyászos helyzetét nemes részvéttel szemléli; mindkét elfajulása pedig a hazaszeretetnek épen úgy képtelenné tesz bennünket hazánk javának munkálására nézve, mint a’ túlságos önbecsülés vagy öntudatlanság meggátolja az egyéneket a’ czélszerü tökélyesbülésben. Azon honpolgár kinek keblében a’ hazaszeretet szent érzeménye él, a’ legnagyobb tisztelettel ‘s pontosággal megtartja a’ rendet, mellyet hazájának törvényei ebbe szabnak; a’ legmélyebb kegyelettel visel tetetik haza törvényes felségéhez és engedelmeskedik a’tőle jövő rendeleteknek mellyek a’ törvény és igazság alapján nyugosznak. Ki a’haza rendének és nyugalmának fölháboritására törekszik, ‘s ki tiszteletlenséggel viseltetik az ország törvényei iránt, az méltó hogy minden józan honpolgár haragjával és a’ törvények büntetésével sujtassék mert ha vétkes törekvései többek szivében rokonszenvre találnának eljöne a’ hazára a’ végfelbomlás veszélye, mert a’ megváltó szavai szerint elvész a’ társaság melly önmagában meghasonlik. - Azonban a hazáját igazán szerető honpolgár, midőn egy felől feltétlen tisztelője a’ fenállő rendnek; másfelől sohasem téveszti szeme elöl ama nagy igazságot, hogy miként egyéneknek és az egész emberiségnek úgy a’ nemzeteknek is örök rendeltetésök a’ tökélyesbülés pályáján haladni az igazság végczélja felé; ‘s épen ezért soha meg nem szűnik tehtsége szerint és békésen oda munkálni hogy azon intézmények mellyek tökélyesbült hazája igényeinek már meg nem felelnek, újakkal is czélszerűbbekkel váltassanak fel; ellenkező esetben megsemmiteni törekednék az emberi lélek örök törvényeit, ‘s hasonló lenne althoz, ki feltartoztatván a’ folyamot és büzhötté tenné annak vizét, félvén hogy az örök források elapadván nem lenne a’ folyamnak honnan táplálékot nyernie.

Az igaz hazaszeretet nem csupán hazánk állapotának ösmeretében, törvényeinek tiszteletében ‘s azoknak tökélyesbtésiben, hanem még ezeken felül azon is kell igyekeznünk hogy hazánk a’ lehető legnagyobb virágzásra jusson. Nincs a’ jóllétnek ‘s tökélynek olly foka mellyről magasabbra emelkedni ne lehetne: ugyan azért a’ hü hazafi nem elégszik meg csúpán megismerni és orvosolni hazájának sebeit, de még ezen felül szive teljességéből kívánja ‘s tetteivel, nemes áldozataival eszközli annak minél nagyobb virágzásra jutását. Miként minden nemes érzemény nemes vóltát úgy a’ hazaszeretetet a’ veszélyek nehéz napjai próbálják meg. Hányán vannak kik a jóllét és béke idején olly gyakran ‘s olly nagy szavakban hangoztatják a hazaszeretet szent érzeményét, ‘s midőn eljönek a’ veszély nehéz órái, kislelküleg félrevonúlnak, ‘s meglehet akkor a’ tettek dicső mezejére lelkesedve épen azok állanak, kik keveset beszélőnek, de annál mélyebben és nemesebben érezének. Az igaz hazafi nem óhajtja a’ borús napokat, de azoknak jöttét sem rettegi, sőt lelkesedése növekszik annak elérkezésével, mert érzi hogy a’ hazaszeretet szent kötelességét tettekben teljesítheti, ‘s földi javait sőt vérét és életét nemes áldozhatja fel hazáért melly őt táplála ‘s őt majd sírjába fogadja.

Az igaz hazaszeretet nemesen mutatja ki magát a’ nemzet anyanyelvének, eredeti jellemének hű fentartásában. - A polgári institutiók ‘s a nemzet anyagi állása lényesen megváltozhatik, ‘s kevés idő alatt egészen új alakot ölt; de a’ nyelv míg él, miveltessék bár az a’ tökély legmagasabb fokáig, lényegében, alapformáiban ugyanaz marad; így azon erő a’ mi a’ nemzetet nemzetté teszi ‘s mint ilyet fentartja nem máshol mint a’ nemzet anyanyelvében van. Ugyan azért hű hazafi szent lelkesedéssel ragaszkodik nemzeti nyelvéhez, mellyen az ő ősei szóllottak, ‘s melly meglehet ezredéves örökségül és szent ereklyeként jött át apáiról. A' melly honpolgár a’ nemzeti nyelvet beszélni talán szégyenli, vagy nem akarja; az nem méltó hogy a’ nemzet körében éljen mellynek legbecsesb kincsétől megvetéssel fordúlt el, az nem méltó hogy a’ hazának javaival éljen mellynek nyelvét és eredeti jellemét megútálá, az nem méltó hogy hon polgárnak neveztessék ‘sőt azt érdemli hogy mint honárúló köz megvettetés tárgya legyen. -