Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében

20

Sőt a belső kereskedés felvirágozhatása egyik múlhatatlan feltételének tekinti a küldöttség először ugyan a főbb országutaknak, azután pedig a megyei, vagy mellékutaknak az esztendő minden részeibe járható állapotba tartását, ennél fogva egy általános, töltött út rendszert javall, status költségen vagy magános vállalkozó útján, mindenki által fizetendő útvám mellett létre hozatni, melly az egész ország belsejét, mint egybe hálózza elébb mint sem a status vas utakról gondoskodhatna, mellyek csak akkor jöhetnek célszerüleg a teendők sorába, ha már az ország belső közlekedést előmozdító elégséges töltött utakkal el van látva.

2. ...Sopron Megyének O. Cs. Kir. Felségéhez a hazabeli kereskedés virágzóvá tehetése eszközeiről felterjesztett felirata, annak azon részit, melly a magyar haza és ausztriai tartományok között fenn álló vámsorompók megszüntetését tárgyazza, é választmány pártolandónak véli, a német vámszövetséghez csatlakozásra még ezúttal elegendő okot nem látván.

3. Következett ezek után Borsod Vármegyének a papi jószágok eránt széjjelbocsátott esmeretes körlevelének tárgyalása.... Indítványba teszik, miképpen a papi jószágok jövedelméből kiszakítván előre azon meghatározandó öszvességet, mi az Isteni tisztelet, s ennek díszes feltartására úgy kívántatik, hogy az legkisebb fogyatkozást se szenvedjen, a papi személyek állásukhoz és hivatalok fontosságához mérsékleti, illendő és meghatározott fizetést nyerjenek, az ezektől fel maradó jövedelem pedig részint a szükséges iskolák felállítására, s a meglévők célszerű elrendezésére, részint a Tanítók kiképezésére, s azok illendő fizetésére, nem különben országosan meghatározandó más közhasznú célokra fordíttassanak.

E küldöttség pedig úgy vélekedik: hogy miután az Egyház mostani birtokait, vagy fejedelmi adományozások, vagy magánosok végrendeletei által nyerte, vagy pénzen szerzetté, ezek az Egyháznak olly igaz tulajdonai, mint más magános birtokosnak erős és törvényes jogon szerzett jószágaik, és így tettes Borsod Vármegyének azon általánosságban felállított elvében- mi szerént a papság birtokait status jószágainak kívánja tekinteni- e választmány nem osztozhatik.

... Úgy véli a választmány, hogy a statusnak nem csak joga, sőt kötelessége is arra felügyelni, hogy a papi jószágok jövedelmei, melleknek az időnkénti birtokosok nem tulajdonosai, hanem csak haszonvevői, az alapítók által kezdetben kitűzött célokra fordíttassanak,- miből szükségesképpen következik, hogy a statusnak joga van ezen jövedelmekről az egyház körében úgy rendelkezni, mikép azt az eredeti célok elérése kívánja,- miből ismét foly, hogy a status egyházi személyek fizetéseit meghatározhatja, és a jelenleg kezeik között lévő egyházi javak felesleges jövedelmeit eredeti céljaira, úgymint a vallás és jó erkölcs terjesztésére, és így újabb oskolák állítására Tanítókat képző intézetek alapítására, és az egyház szolgái és oskolai Tanítók fizetésére, egy szóval a népnevelésre egyrészről, más részről pedig haza védelmének eszközlésére visszavezetheti. E küldöttség a kormánynak azon egyoldalú rendelkezéseit, minél fogva a Püspökök és főbb egyházi személyek jövedelmeinek egy részét a végvárak erősítésére, az ország befolyása nélkül fordíttatni rendelte, valóságos sérelemnek tekintvén, annak, melly már az előleges sérelmek között is előjön, a törvényhozás útján leendő megszüntetésére Követ Urakat utasíttatni kívánja.

9., A közigazság és a megterhelt adózó népnek érdeke egyformán kívánják ugyan, hogy a nemesség a megyei házi adó fizetésében, mellynek főbb rovatai egyedül vagy nagy részben az ő javára esnek, amazokkal osztozzon, ezen adóztatási elvet mindazonáltal úgy véli a küldöttség résziről elfogadhatónak, hogy elébb a nemesi birtokok egyenként felmérve és róluk telek könyvek készülve légyenek, és így az adó kivetésnek biztos kulcsa megállapíttassék, hogy továbbá a házi adó rovatai legalább azoknak maximumát, mind pedig azon irányt, melybe a házi adót a nemesség az adózókhoz képest viselje, nem a megyék, hanem az ország gyűlései határozzák megjövendőben.

10., A nemzeti jólét kifejlése, s felvirágoztatása egyik legfőbb akadályának tekintvén e választmány az ősiséget-... Követ urakat oda utasítandónak véli a Küldöttség, hogy ha az Ősiség kérdése ország gyülési- leg tárgyalás alá jövend, annak eltörlésére szavazzanak.

11., Az újabb törvényeknek az Úrbéri tartozások örökös megváltását tárgyazó engedményes rendelete, eddig igen kevés sikerre vezetvén,- e küldöttség jónak látná törvény által kötelességébe tétetni a Földes uraknak, hogy jobbágyaiktól, ha azok magokat egy testben megváltani akarják, a tartozások summájának, mint kamatnak megfelelő tőkét kész pénzben felvenni tartozzék, mellynek mennyiségét,- ha az a felek kölcsönös egyezkedése által megállapítható nem lenne, a megye határozná el, a megerősítési jog a nagy méltóságú magyar Királyi Flelytartó Tanács részire felmaradván.

12., Az úrbéri tartozásokkal szoros egybe függésben lévén a Dézsma kérdése,- igyekezzenek Követ urak, hogy az egyházi dézsma, vagy általánosan eltöröltessék, vagy legalább azoknak, kiket ez egyenesen terhel, mód szolgáltassák ebbeli tartozásaikat állandóul készpénzzel megváltani, az e részben némely Földes urak által az egyháziakkal kötött szerződések a tizedet teljesítő adózókra lévén átruházva.