Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben
198 FÜGGELÉK A szabadságharcban résztvevő debreceni diákok névsora A diákság zömének szétszóródása, a többség vissza nem térése, évekig tartó bujdosása és egyéb már jelzett nehézségek miatt az 1848/49-ben tevékeny résztvevők névsorának összeállítása szerteágazó levéltári vizsgálódást igényel, a teljesség reménye nélkül.333 Az alábbiakban az Egyházkerületi Levéltár forrásainak és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár anyagának felhasználásával, illetve az emlékiratok és a szakirodalom adatainak összegzésével kísérlem meg egy jegyzék létesítését. Az összeállítás hiányosságai nyilvánvalóak, hiszen ez a felsorolás - annak ellenére, hogy a Bodolay Géza334 és S. Szabó József335 jegyzékeiből átveszi mindazon korábban végzett növendékek nevét is, akik a kézikönyvek szerint a szabadságharc idején érdemleges szerepet játszottak -, mégsem sorol föl több személyt, mint ahány debreceni diák az 1847/48-as tanévre beiratkozott hallgatók közül 1848. március 26-án zászlók alá állt. Az alább ismertetett névsor tehát szerény töredéke egy majdani számítógépes adatkezeléssel összeállítandó jegyzéknek, hiszen a várostörténeti irodalom egybehangzó állítása szerint csupán a debreceni “verespántlikás” önkéntesek alakulatához több mint 150 fő csatlakozott.336 A legnagyobb segítséget Bona Gábor337 művei jelentették, mégis komoly nehézségekbe ütközött a sokezer nevet rögzítő diáknévsorok összevetése az általa létrehozott betűrendes jegyzékekkel, ugyanis az általa feltárt tízezernél is több honvédtiszt közül sokszázan csupán nevükkel, minden további adat nélkül szerepelnek. Emiatt igen gyakran, többszáz alkalommal vált lehetetlenné névazonosság esetén is a személyek azonosítása. (Pl. a század első felében Debrecenben 4 Bíró József tanult, míg Bona Gábor hadnagyokat és főhadnagyokat feldolgozó munkájában 6 Bíró József közül 4 minden további adat nélkül található. Születési hely, életkor, vallás, iskolázottság, származás említése nélkül, nem szólva a Borbély Györgyök, Fazekas Dienesek, Kis Mártonok, Nagy Sámuelek, Szabó Benjáminok, Tóth Dánielek, és egyéb gyakori nevű növendékek tucatjairól...) Az alábbi 399 honvédtiszt között 24 “valószínűleg azonos” megjegyzéssel szerepel, azonban a név azonosságán túl az ő esetükben is egyidejűleg több tényező utal a személyek azonosságára. Az adatgyűjtés ezúttal a törvényeket a főiskolai tagozaton aláíró diákokra irányult, így nem foglalja magában a Kollégium alsóbb iskoláiban végzett, többségükben debreceni születésű növendékek névsorát.33s A felhasznált irodalom számos olyan személyt említ, akiknek a neveltetése rövidebb-hosszabb időszakokra más intézményekhez is köthető. Néhány volt honvéd 1848 előtt nem Debrecenben diákosko- dott, de 1849 őszétől, más iskolákban megkezdett tanulmányai befejezésére érkezett Debrecenbe, Az alábbi jegyzékben a fegyveres szolgálatot vállalók mellett szerepelnek a hírlapírói munkásságukkal kiemelkedő, emiatt később bebörtönzött, vagy, képviselőként, ill. minisztériumokban jelentős szerepet 333 A HBmL közgyűlési iratai között gyakorlatilag egyetlen fontos dokumentum sem maradt ránk azok közül, melyek "az iratok közé tétettek”, és a jegyzőkönyv alapján tartalmuk lényeges lehet. 334 Bodolay Géza idézett alapvető müve az egyetlen kísérlet, amely a teljesség igényével összegzi a Debreceni Kollégium növendékei egyik jól behatárolható körének tevékenységét a szabadságharc idején. A szerzőnek a diáktársaságok tagjaival kapcsolatos debreceni vizsgálódásai főként a Kollégiumi Levéltár anyagára szorítkoztak. Emiatt az általa létrehozott igen értékes jegyzék az egykori deákok közül még a később debreceni tanárrá választottak harcokbani részvételét sem tartalmazza hiánytalanul. Elmaradt például a minden ingóságát elárverező és nemzetőrnek álló Lugossy József, vagy Révész Bálint és Szűcs István professzorok 1848/49-es tevékenységének említése, jóllehet az utóbbi kettő nemzetőr századot vezényelt, és a városi jegyzőkönyvekben éppen Szűcs István neve olvasható leggyakrabban a nemzetőrség szervezésével kapcsolatban. (Például a HBmL Közgyűlési Jegyzőkönyve 1848. november 25.1104. száma szerint Szűcs Istvánra bízták a nemzetőrségi fegyszabályok kinyomtatását és szétosztását is.) 335 Nem vállalta a szabadságharc feldolgozását S. Szabó József, aki a Kollégium "kiválóbb” növendékei jegyzékét készítette el, jóllehet a Rákóczi-szabadságharc résztvevőire vonatkozóan közölt néhány adatot. Amint megjegyzi: "Dicső emlékűk méltó megörökítése más munkára ... vár.” Jegyzéke mégis hasznos tanulságokkal és egy szerény továbblépés alapjául szolgálhat. Az általa kiválasztott összesen 903 személy (XIX. és XX. századiak vegyesen) születési és halálozási adatok nélkül, közös betűrendes listán szerepel. Válogatásának fő szempontja az irodalmi, tudományos, publicisztikai, egyházi, politikai és gazdasági szereplés alapján feltételezett ismertség. Az alábbiakban a nála található személyek közül azok nevét sorolom föl, akikről igazolható, hogy 1798 és 1834 között születtek (azaz a szabadságharc idején hadrafogható korban voltak) továbbá a rendelkezésünkre álló kézikönyvek (főként Szinnyei József és Gulyás Pál munkái) megemlékeznek 1848/49-es szerepvállalásukról. Ez természetesen nem tapasztalható a kézikönyvekben említett személyek mindegyikénél, mint ahogy a levéltári forrásokban felbukkanó személyek közül (közérdekű irodalmi munkásság hiányában) néhánynak nem tisztázhatóak születési és halálozási adatai sem. 336 Lásd a bevezető tanulmánynak a diákság származásáról és fegyveres részvételéről szóló "Mint minden mozogható magyar ifjú” c. fejezetét. 3j7 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. 1-3. k., Budapest, 1998, Kossuth Lajos kapitányai. Budapest, 1988, és Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848/49. Budapest, 1987. "8 Bona Gábornak a hadnagyok és főhadnagyok listáját ismertető idézett munkájában tucatnyi olyan személy található, akik csak a jCollégiumjdsóblMSkoláitJátojmtt.ücJ^h^énes^lM
