Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében

18

illeti, mivel az 1687. évet megelőzött azon időkben is, míg Erdély országhoz tartozott, ezen jognak városunk mindenkor folytonos gyakorlatába volt, abban a Leopoldinium Diploma által is újólag megerősítvén. Ami más királyi városok szavazati jogát érdekli: lévén ezek közt néhányan, melyek némely megyékkel, mind kiterjedésre, mind portáik számára, vagyis teherviselésbeni részvétre nézve, mely egyedül vétetik fel a képviseleti jog biztos alapjának, bátran mérkőzhetnek. Ezek is egyenként, a megyék követeivel egyenlő szavazatot méltán kívánhatnak. Midőn más felől nem látszik az általános jogiránnyal egyeztethe- tőnek azon követelés, hogy a kisebb királyi városoknak is a legnagyobbakkal és a megyékkel egyenlő szavazat adasson.

... Eperjes városának azon javaslatát, hogy az egyetértés kedvéért némely királyi városok tulajdon meggyőződésüket is feláldozzák, s magokat a többséghez csatolják, mint törvényhatósági önállásukkal öszve nem férőt... elfogadhatónak annyival kevesebbé találjuk: mivel a királyi városoktól, a Haza az egyetértésen kívül még más valamit is követel, úgymint a szükséges kezességeket, melyeket a követi állás megkíván, s melyek egyedül a városok mostani belszerkezetének, s követeik eddigi választása és utasítása módjának javításától reményelhetők...

Vass Benjámin Esküdt Derecskey József Tanácsnok

Komlóssy László Tiszti ügyvéd Vámossy Károly Főjegyző Simonffy Dániel Tanácsnok Vecsey József Népszószóló Nagy Sándor Tanácsnok

Eredeti, kéziratos jelentés IV. A 1011 /k 192. d. 243/1843

2. Debrecen, 1843. április 15.

Rendelkezés a követválasztásról

541. a, A belső Tanács követekül törvény tudó, s egyébszükséges tulajdonokkal felruházott helybeli egyéneket jeleljen ki.

b, Valamennyi helybeli polgárok számukhoz képest több osztályokba elkülönözve válasszanak magok közül annyi választókat, hogy ezeknek számuk a választott polgárok számának fele részével egyenlő legyen.

c, Az országgyűlési követek a város tanácsa általi kijeleltekből, a Tanács Választott Község és az a, és b, szerint választandó polgárok közös voksai által választassanak.

d, A követ utasítás a Tanács, s választott Község egyenlő számú egyénei által dolgoztassák ki, s a Tanács, s választott Község vegyes gyűlésében adassák elő. Ezen korlátokon túl semmiféle újításnak hely nem adathatván...

Bár ugyan e Városi tanács és Választott Hites Közönség, a királyi városoknál jelenleg gyakorlatban lévő követválasztási módnak változtatását mind ő felségéhez, alázattal felterjesztett, mind a megyékkel és társ királyi városokkal közlött belrendezési javaslatában egyedül országgyűlésen hozandó törvény által vélte eszközölhetőnek: lehetetlen mindazon által hálás elesmeréssel nem idvezelnie ő Felségének abbeli legmagasabb kegyelmét, minélfogva, addig is míg a törvényhozás e részben kimerítőleg rendelkezénd, megengedni méltóztatott, hogy az alkotmányos szabadságok kijjebb terjesztetvén, a polgárság is az általa választandó képviselők által az országgyűlési követek választásába befolyást gyakoroljon.

... a fennálló szokáson változtatni nem kívánván, másfelől a választók számának a polgárok közüli meg- szaporítását, mint elveivel megegyező olyan eszközt, mely a harmadik rend által, a Királyi városok követei ellen eddig használt ellenvetést nagy részben képes megszűntetni- elfogadja, mind ezen intézkedést azonban csak ideiglenesnek - és addig tartandónak tekintvén, míg ez a tárgy országgyűlésen elhatá- roztatik, erre az esetre szorosan ragaszkodván fent említett javaslatában kifejtett és országgyűlési követeinek utasításba adandó elveihez.

Miután tehát e városban a Választott Hites Közönség öszves száma 60 lenne, és így a polgári választók ezen számának felét tehetik, melyből város 6 utcáira, vagyis osztályaira 5-5 esik, ezeknek az utcabeli