Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben
166 vérpatak, melly a lengyel nemzetből folyt, a vérpatak, melly a magyar nemzetből foly, a vérpaták, melly most olly sok népekből foly, vértengerré nő fel, és hullámaival elsepri a trónoknak babonás hitből, ámitással épített oszlopait, és elnyeli, megfulasztja, vérhabokban fulasztja meg az önkény zsarnokait. Időközleges veszteségek részünkről, időközleges nyereségek részükről lehetnek. De a népszabadság, népfenség elvégrei diadalát nekünk isten biztosítja, a lelkeknek szellemi hatalma által biztosítja, azon hatalom által, melly most nehány hónap alatt, egy világrész országainak társodalmi összes életét, legbensőbb rétegeiben is keresztül hatotta, s a társodalmi élet nehéz bilincseinek széttördelését, elnémithatlan erős szózattal követeli, majd feltartózhatlan karokkal kényszeríti. Csüggedetlen bátorság azért és kitartó, mind végig kitartó hü vitézség! lelkes honvédek, lelkes nemzetőrök, lelkes lengyelek! Sirassuk el, mint emberhez illik, résztvevő szív bánatával sirassuk el ezen hősies halállal elvérzett bajnoktársakat. De egyszersmind e koporsóknál, és e sirok fölött, tegyünk megmásolhatlan szent fogadást, mikép mi, élve ugyan meg nem érjük, hogy a bűn ördögei, hazánk és nemzetünk szent ügye fölött, halálos tort, hyenai vad örömmel üssenek. Fogadjátok fel, honvédek, hogy ti e honnak védői, fogadjátok fel nemzetőrök, hogy ti e honnak hű őrei tudtok is, akartok is, fogtok is lenni. És fogadjátok fel azt is, hogy a hadsereg diadalmát föltételező rendet, fegyelmet, ezek következtében a parancsoknaki kész és pontos engedelmességet soha se téveszszétek el szemelől. Óh! talán a kellő rend, fegyelem s engedelmesség megtartásával, meg lettek volna tartva azok is, kik most sebeikkel kínlódnak s kik ime elvérzettének. Te pedig Mindenható! Igazságnak erős istene! bár sokszor és sokak által nem szenteltetik meg a te nagy neved, bár sokszor és sokak által megszentségtelenittetik a te nagy neved - légy irgalmas és kegyelmes! hallgasd meg a népek millióinak imádságát, hallgasd meg, ha enyhületet, s gyógyulást könyör- günk sebesülteinknek, ha csendes nyugalmat itt e sírban, s örök idvességet ott a fényhazában könyör- günk elvérzett bajtársainknak. Hallgasd meg, ha Dáviddal igy könyörgünk: “Perelj uram! perlőinkkel, Harczolj mi ellenségeinkkel... És ha te velünk lészesz, a csapás sem árthat minekünk, s bár kedvezzen a szerencse, vagy éltünket végveszély rettentse: mi benned bízva, nem csüggedünk, mert te vagy, voltál és lészesz erős isten, és te megmaradsz minden időben.” 27. Nyílt rendelet 1848. december 22. TtREN Szabadságharci Gyűjtemény Mellynél fogva a’ haza minden lelkészeinek ezennel meghagyatik: hogy ezen rendelet vételétől kezdve a’ reánk következő uj év ünnepéig bézárólag, minden isteni tisztelet napján: a’ haza szabadsági harczában elesett lelkes hű honfiak emlékének a’ catholikusoknál 's görög hitüeknél, szent mise áldozatot szolgáltatni, a’ többi felekezetüeknél pedig isteni tiszteletet tartani el ne mulasszák, 's ez alkalommal mindannyiszor a’ néphez intézett itt következő proclamatiőt294 a’ szószékről a’ népnek magyarázva felolvassák, 's a’ népet a’ haza iránti tántorithatlan hűségre lelkesítvén, abban a’ szabadságérzetet lelkesítsék, 's előtte megfoghatóvá tegyék: mikép a’ legszebb polgári erény a’ haza szabadságát védeni, mert a szabadság a’ népek legfőbb kincse, nyugalma, élete, melly nélkül az élet nem egyébb, mint egy terhes szolgaság, - szóval a’ lelkészek hivatásuk, 's egyszersmind legszentebb polgári kötelességük szerint oda hassanak, hogy híveiknek lelkében a’ szabadság szent vágyát tetőpontra fokozva, azt ezerekben egy törekvéssé olvasszák, miszerint legyenek méltók az ifjú szabadságra 's kikerülhessék - hogy a’ sirhalmaikon felnövendő fűszálak utódaik átka szellemében lengjenek. Ha találkoznék a’ honlelkészei között e’ rendeletet, azon szellemben, mellyet tartalmaz, foganatosítani vonakodó, a’ haza ellenségének fog tekintetni. Kelt Budapesten december 22én 1848. A' honvédelmi bizottmány elnöke Kossuth Lajos 294 A december 22-én kelt proclamatiőt “Magyarország népeihez” címen több sajtótermékkel együtt közölte a PEIL 1848. december 31 -i
