Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben

159 parancsoljanak velem. Örömmel sietek hazám, nemzetem szent ügyében szolgálni. S azt mondja talán valaki: “Könnyű beszélni, könnyű szájhősnek lenni, nyelvvel harczolni”... Tehát tudjátok meg híveim, polgártársaim! hogy a melly órában nemzetőreink harcztérre szólittatnak, akármellyik osztállyal megyek én is, megyek a harcztérre. Békés órákban imádkozom, könyörgök veletek együtt az igazságnak, szent ügyünk igazságának Istenéhez. A harcz idején küzdők, mint akarmellyikőtök. Vannak ott rácz pópák, illyr bujtogató papok. Ezekre, habár a filiszteusok feltámadott góliátjai legyenek is, ezekre megyek én, fegyverrel, és az én Uram Istenemnek nevével. Ezekkel küzdeni az én hivatásom, Istentőli rendelteté­sem. Nekem is van négy kicsiny fiam, - már anyátlan, - s ha magam is elesem, egészen árva négy fiam. De elhagyom, el kell őket hagynom. Vagy veszt a magyar nemzet, vagy győz. Ha veszt: a majdan felnőtt négy fiú méltán átkozna, hogy hazám s nemzetem halálos kínjai közt nem dolgoztam, csak imádkoztam; - pedig Isten igy parancsol: imádkozzál és dolgozzál. - Ha győz! És oh! győz édes nemzetem: ugyan mi szemmel nézhetnék ő rájok én, ha nem lennék részes a győzelemben. Elhagyom hát őket; de előbb anyjok sírjánál, mint Hamilcar Hannibált, esketem meg mind négyet, hogy érettem, tőlök telhetőleg bosszút állandanak camarillán, reaction, barbar csordán, sötétség ördögein. Szájhős e szerint csak a tett órájáig vagyok s leszek. És most még mint szájhős: kérlek titeket Debreczennek egy két reactionariusai, kikről azon, - igaz vagy nem igaz, mindegy - hír terjedt el, hogy az országosan ismert kém Domokos Lászlóval, az országosan ismert Reviczki Menyhértnél289 éji gyűléseket tartottatok: nagyon kérlek, ne bosszantsátok az igazság Istenét, ne bosszantsátok Debreczen népét; oszlassátok el még a gyanút is. Ti e népet birkatermészetűnek vélitek, mellyet nyírni, fejni, nyúzni lehet s kell. Csalatkoztok. Fekvő oroszlán ez. Ha bosszankodva főikéi: agyonnyom benneteket. Oh! e romlatlan magyar néptömeg előtt annyik vagytok, mint száz medvének egy vaczkor. Szivemből óhajtóm, Isten, és ne ördög, legyen veletek. - Isten legyen veled én népem! s ha Istenedet te el nem hagyod: ez sem hagy el tégedet, hanem fogja kezeidet, - és rajtunk a pokol kapui sem diadalmaskodhatnak. Köny­ves Tóth Mihály. 19. Könyves Tóth Mihály: Szózat Debreczen népéhez 's az alföld minden magyarjaihoz 1848. október 1. Alföldi Hírlap Azt hittem, hogy talán még leend idő, e lapok utján, bővebb értekezések által világosítani a népet. Nincs idő, az irtó háború égészen nyakunkra nőtt. A magyar nemzet élete felett megkondult a vészharang. Kossuth és az országgyűlési követek közül sok lelkesek elindultak szélyel a hazában, felkelteni a né­pet s rendezni az általános népfelkelést. Legyetek készen e városnak, az alföldnek magyarjai. A melly órában szólitatunk: menjünk. Menjünk sokan. Minden fegyver jó, fejsze, kasza, kapa. A lelkesedés tüze vagy a kétségbeesés fúriája erőt önt karjainkba. Halált szór karjaink által. Oh! hát csakugyan sikerült tenéked kigyófaj kamarilla! felbőszíteni ellenünk magyarok ellen hazánk különböző nyelvű lakosait? - A verem, mit ástál, téged nyelend el. Mert győzedelemre nem jutsz. Elszántságunk, lelkesedésünk, kétségbeesésünk vaskarjaival fojtunk meg, morzsolunk diribre, darab­ra. Fel! fegyverre fel! minden fegyverfogható magyar! Indulásra legyünk készek minden perczben. S mig egyfelől az igazság istenének átkát és ostorát kérjük, könyörögjük a kamarillára s minden ördö­289 A régi rendszer híveiként ismert politikusok. 1848. március 20-án Nagyváradon - a pesti 12 pont elfogadásán kívül - jellemző módon arról is döntöttek, hogy Reviczky Menyhért követi megbízatását visszavonják és helyére Beöthy Ödönt állítják. L. Hegyesi Márton: Biharvármegye 1848/49-ben. Nagyvárad, 1885.10.

Next

/
Thumbnails
Contents