Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Gáborjáni Szabó Botond: A tiszántúli református egyházi vezetés és a Debreceni Kollégium 1848/49-ben
151 tudatlanságának oszlatása ’s nyugodalmának megerősítése végett; egyről egyig elkövetünk mindent, mi által mi magunkban a’ bűnös önzést legyőzzük; hogy ekképen Országunknak ’s Jézusunknak törvénye legyen cselekedetink’ sinórmértéke, és álljon, rendületlenül 's örök fényben álljon a’ Magyar nemzetnek és a’ tiszta keresztyén vallásnak királyi széke. Ámen.283 10. A vallás és közoktatás minister a’ helvét hitvallást követők’ Tiszántúli Egyházkerületének 1848. május 6. TtREL 1.1.5.120. Miután az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nélkül lemondott, ’s ez által a kisebb rendű papság némelly tagjainak jövedelme tetemesen csonkult; Miután az egyházi rendnek ezen tagjairól az 1848:13. törvény 2. §-ban különösen, s minden bevett hitfelekezetek egyházi szükségeiről az 1848:20. törvény 3. §-ban általában gondoskodni a közállomány szent kötelességének ismerte; és Miután ezen kötelességnek betöltése végett az utóbb idézett törvényben a ministériumot részletes törvényjavaslatnak kidolgozásával megbizta: Felhívom az egyházi megyék és kerületek főpásztorait, hogy megyéjüknek s illetőleg kerületeiknek egyházaiban a lelkészek jövedelmeinek az ezennel megküldött példány és utasitás szerint leendő összeiratását és hű kidolgozását eszközöljék, és véleményes jelentésöknek kíséretében beküldjék. Ezen összeírásnak hiteles és pontos elkészítése és ide-terjesztése után fog a ministerium gondoskodhatni olly törvényjavaslatról, melly által azok iránt, kik a nép erkölcsi és vallásos nevelésével foglalkoznak, az elvileg már elvállalt és nagy kötelességet az állodalom betölthesse. Budapest 1848. Május’6- dikán. B. Eötvös József.M4 11. A’ Vallás, és közoktatási Ministertöl a helvét hitvallás követők Tiszántúli Egyházkerületének 1848. május 22., Budapest 10/5. TtREL 1.1. c. és 1.1. b. 120. A' ministerium még kormányra lépte előtt elveiben, 's most, miután a' közigazgatást vezérli működéseiben bebizonyítani igyekezett, hogy a' szabadságot nem osztályok és nem egyesek kiváltságának, hanem az Ország, és kapcsolt részeiben lakó minden honfiak közös kincsének tekinti. Még sem hiányzának félreértések, 's itt-ott rósz akaratok sem, mellyek egy részről a népkedély felzavarása, más részről mindenféle kérvények öszszehalmozása által, a' ministeriumnak, már a' megalakulás küszöbén, törekedtek pályáját megnehezíteni. A' törvénynek büntető hatalma el fog ugyan érni minden gonoszt, miként leszegett már sok rósz akaratot, melly szent parancsolataival ellenkezett; e' sanyarú tiszt helyett azonban örömestebb teljesitné a' kormány azon kötelességeket, mellyek a haza közboldogságára, és a' szabadság áldásainak kifejtésére szolgálnak. Tapasztalásom szerint, a' fel-felmerűlő kihágásoknak legfőbb oka abban rejlik, hogy a' népnek sok helyeken nincsenek értelmes és jóakaratu felvilágositói. Mert lehetetlen, hogy a' nép, melly a múlt országgyűlés által adott anyagi és szellemi jókat már tettleg élvezi a' rend utárol kitérne, ha azok, kiknek kötelessége őket oktatni, megmagyaráznák: hogy soha és sehol rendek gyűlése azt nem tette a' mit tett á magyar közelebbről, midőn elvállalt minden közös terhet, midőn az úrbéri viszonyokat megszüntette, midőn a' rendek, 's igy ön maga helyébe a' népet léptette. Ez ugyan tiszte, kötelessége volt a' kiváltságos osztálynak, kivánata az időnek; de viszont a' népnek szintolly kötelessége most inkább mint valaha, a’ rend határai között maradni, mert minden kilépés a' 283 A nyomtatvány nem szerepel Benda-Irinyi idézett művében. ^Jtenda-Irin^bj;jii^400;jVzji£rón^omtalvíui^650^
