Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)
Tóth Ágnes: A városok rendezésének kérdése az 1843/44. évi és 1847/48. évi országgyűléseken a levéltári források tükrében
14 Az uralkodó 1847. november 11-én magyar nyelven nyitotta meg az országgyűlést. Legelőször nádorválasztásra került sor. A főrendek és alsóház konzervatív szárnya csak a régebbi, már a múlt ország- gyűlésre felterjesztett sérelmeket kívánta orvosoltatni, viszonzásul a kormány jóindulatára, amit a nádorválasztás kérdésében ill. a nemzeti nyelv ügyében tanúsított. Horvátországgal akarták rendezni a viszonyt, és a diplomácia nyelvét latinról magyarra cserélni. Ugyanakkor a horvátok jogos követelését, hogy a beligazgatásban saját nyelvüket használhassák, elutasították. Komoly problémát okozott az adminisztrátori rendszer kérdése. 48 megye közül kb. 30 megye adta követeinek utasításul, hogy tiltakozzanak az adminisztrátori rendszer ellen és követeljék annak megszüntetését. Az ellenzék kérte, hogy azokban a megyékben, ahol most adminisztrátorok működnek, a régi hatáskörrel főispánok neveztessenek ki, és a törvények értelmében a kormány a helytartótanács által a megye közönségéhez intézhesse rendeletéit. A kormány már a gyűlés feloszlatását is fontolgatta, de az ellenzék bármi áron ki akart tartani nézetei mellett az adminisztrátori rendszert illetően. 1848. februárjában került sor a városi kérdés tárgyalására. Ekkor a városi követek már nem tartottak külön kerületi üléseket, hanem a rendek kerületi ülésein vettek részt. Egyik fontos téma volt, hogy a nemesek is tartozzanak e városi joghatóság alá. Erre a többség igennel szavazott. Az adófizetés kérdésénél adómentességet élveznének az egyházak, közintézmények, iskolák, ítélőszék, megyék székházai, laktanyák, hadi építmények stb. A nemesi telkek is mindaddig adómentességet élveznek, míg a nemesség adófizetéséről törvény nem születik. Magánjogi tekintetben a városok fennhatósága kiterjed a város lakosai által használt pusztákra is. Úgy tűnt, hogy ebben a kérdésben további engedményeket már nem lehetett elérni. Bár Debrecen városa szerette volna tulajdonjogilag is bekebelezni a pusztákat, mivel ezek Bihar vagy Szabolcs megyéhez tartoztak, és adót is a megyének fizetett utánuk a város. A választás kérdését illetően a múlt országgyűlésen a felsőtábla az egyforma qualificatió melletti egyenes választás elvét fogadta el. Ugyanakkor a qualificatió összegét olyan magasan határozták meg, hogy ugyanannyi választó- polgára lett volna a városoknak, mintha a választás közvetett módon történik. Jelen országgyűlésen végül csak a szavazás módjáról született döntés.29 A többség a direct választás mellett szavazott. A debreceni követeknek utasításuk szerint a közvetett választás mellett kellett volna kardoskodniuk. Pótutasításuk szerint30 csak akkor pártolhatják a direct választást, ha a polgárosodhatási képességet olyan magasan állapítják meg, ahogyan azt a főrendek akarták. Más módon nem támogatják az egyenes választás elvét, mert ez olyan nagy tömegeknek nyit utat, ami a megyékhez hasonló állapotokat idézhet elő. A követeket a jövőben is utasítással kell ellátni, amit nem az összes polgárság, hanem annak képviselői készítenek el. A városok országgyűlési szavazatát illetően, abban minden királyi város aránylagosan részesüljön, s ha ez minden királyi városnak nem adatik meg, akkor az e városnak adandó szavazatot a követek vissza nem utasíthatják. A postajáratok lassúsága miatt, a hírlapi tudósításokból a küldők sokszor jobban voltak értesülve, és a gyakran egymásnak ellentmondó hírek nem könnyítették meg a követek munkáját31. A főfelügyelői hivatal felállítást 32 megye szavazta meg, azzal a megkötéssel, hogy az uralkodó nevezi ki a városok által felterjesztett egyének közül, és hatalma csak korlátozott lehet32. Az események sodrában azonban háttérbe szorult a kérdések részletes tárgyalása. A párizsi forradalom híre eljut az országgyűléshez is. Ennek hatására az alsóház egy parlamentáris kormány felállítását kéri az uralkodótól és teljesen nyilvánvaló, hogy az apró engedmények itt már nem elégségesek. Közben Bécsben is kitört a forradalom. Március 15-én 13 felsőházi és 39 alsóházi tagból álló küldöttség vitte a felirati javaslatot az uralkodóhoz. Ebben többek között sajtótörvény, népképviselet, nemzetőrség felállítása, a királyi városok teljes szavazati joga, népnevelés, vallásszabadság, esküdtszékek felállítása, Erdéllyel való unió szerepeltek. A küldöttség tagja volt Komlóssy László debreceni követ is. A királyi leirat egy felelős kormány megalakítására szólította fel István nádort, akit egyúttal teljes hatalmú királyi helytartóvá nevezett ki. István nádor gr. Batthyány Lajost nevezte ki miniszterelnökké. Az országgyűlésnek az lett a feladata, hogy az új kormány- rendszer törvényi kereteit megteremtse. Az utolsó rendi országgyűlés 1848. április 11-én szentesített törvényei Magyarországon a polgári átalakulás jogi alapjait rakták le. A törvények között egyesek a feudális állam jogintézményeit bontják le / pl. ősiség eltörlése, közteherviselés /. Mások a feudális államszervezet helyett egy új államszervezetet építenek ki /pl. független, felelős magyar minisztérium, népképviselet /. Vannak olyan törvények, amelyek alapvető, emberi szabadságjogokat biztosítanak /pl. vallásszabadság, sajtószabadság/. Sebtiben fo29IV. A 1011/r 14. cs 1847. december 27, 1848. január 19,26, február 20;IV. A 1011/a 118. k. 1848. február 7. 280. szám 10 IV. A 1011/r 14. cs 1848. január 19. 31 IV. A 1011/a 118. k 1848. január 24. 118. szám; 1848. február 11.278. szám; IV. A 1011/m 123. d 24/1848.;IV.A 1011/r 14. cs 1848. január 29. v- IV. A 1011/r 14. cs 1847. október 1 1; 1848. március 15.__________________________________
