Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése
A kutató az államosítás utáni időszakra vonatkozó iratokat (statisztikák, mérlegek, tervek, jegyzőkönyvek, levelezések) talál. Az állami gazdaságok a földosztáskor ki nem osztott birtokokból, a földfelajánlások során rendelkezésre álló területekből, az ún. állami tartalékföldekből jöttek létre. Önálló gazdálkodási egységgé váltak. A Hajdúnánási Állami Gazdaság ilyen jellegű mezőgazdasági üzem. Ha a gazdaság egy mezőgazdasági tanintézethez kapcsolódott, akkor tangazdaság lett a neve. Levéltárunkban ilyen a Hajdúdorogi Növénytermesztési Technikum Tangazdaságának iratanyaga. Az állami gazdaságokat egyszemélyi felelősséggel az igazgató irányította. Termelési ügyekben a főagronómus, pénzügyekben a főkönyvelő intézkedett. A megmaradt iratok igazgatási, számviteli, beruházási jellegűek, s tartalmaznak mérlegeket, leltárakat, terveket és levelezést is. A kutatást célszerű kiegészíteni az Állami Gazdaságok Hajdú-Bihar megyei Igazgatóságának az irataival, valamint a termelőszövetkezeteknél említett egyéb iratképző szervek anyagával. XXX. FONDCSOPORT Szövetkezetek Termelőszövetkezetek 1949-től létesültek a fióklcvéltárhoz tartozó településeken, Minden megalakult szövetkezetnek van irata a levéltárban, begyűjtésük még most sem fejeződött be, az iratok egy részét a jogutód szövetkezetek kezelik Az iratrendezés során négy állagot alakítottunk ki: vezetési ügyek, szövetkezeti tagok személyi ügyei, számvitel, termelési ügyek csoportjába kerültek a többi különböző iratféleségek. A települések történetéhez, a termelőszövetkezeti mozgalomhoz, és egy-egy szövetkezet működéséhez talál anyagot a kutató. A kutatáshoz az iratok hiányos volta miatt még ajánlatos átnézni az adott település, a járás és a megyei tanács, a gépállomások anyagát, melyet csak az ezredforduló körül adtak a levéltárba. A földművesszövetkezetek kezdetben a nagybirtok felosztása nyomán fennmaradó gépek, épületek és egyéb eszközök hasznosításával foglalkoztak, illetőleg kereskedelmi tevékenységet folytattak. 1948 júliusa után előtérbe került az áruforgalmi tevékenység és az általános szövetkeztetek megteremtése. Az általános szövetkezetek a földművesszövetkezetek és a „Hangya” szövetkezetek egyesülése során keletkeztek. Az általános szövetkezetek alapvetően a falusi lakosság fogyasztási, beszerző és értékesítő szövetkezetei voltak az alapszabály megfogalmazása szerint. Iratanyaguk zárszámadásokat, vagyoni leltárakat, terveket, költségvetéseket, levelezéseket tartalmaz. A hitel- és biztosításügyi szervek közül hitelszövetkezetek iratait őrzi a levéltár. A hitelszövetkezetek a helyi tőkegyűjtésből eredő és a központi alapból ka25
