Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)

Hajdúdorog iratai

d) 1-2. d. Kocsma és borszámadások, egyéb haszonvételek 1759-1847

V. A. 105. HAJDÚDOROG VÁROS PÉNZTÁRNOKÁNAK IRATAI

3 doboz, 0,36 ifin 1749-1847

Hajdúdorog pénztára már a 18. század második felében működött, iratainak egy része is ebből az időből való. A fennmaradt iratanyag elsősorban kuráto- ri és az iskolagondnoki számadásokat ismerteti meg, így csupán részadatokat tartalmaz, mert a receptori számadásokat nem ismerjük. A pénztárnok a

város minden bevételét és kiadását nyilvántartotta.

a) 1. d. Házipénztári számadási iratok 1778-1846

b) Kurátori számadások 1809-1835

c) Iskolagondnoki számadások /nyugták, ellennyugták/ 1841-1847

d) 1-2. d. Vegyes számadásmellékletek 1749-1845

V. A. 106. HAJDÚDOROG VÁROS ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI

25 kötet, 1 doboz, 1,03 ifm 1752-1850

A hajdúdorogon letelepített hajdúkat különösen eleinte nem terhelte adófizetési kötelezettség. A 17. század végén megváltozott a korábbi rendszer, és az új adópolitikában az osztrák birodalmi kormányzat rendszere érvényesült. A katonai feladatok szélesedése természetes következményeként megnövelte az államháztartás kiadásait, s a katonai szolgálatot mindinkább pénzzel lehetett megváltani. Ez érvényesült a század végétől az egy főre kivetett porciószolgáltatás fizetésében is. A beszedett városi jövedelmek az elszámolási okmányokkal együtt a a házipénztárba kerültek, ahol a perceptor számba vette és elkészítette az elszámolási okmányokat, s vezette az egységek szerinti főkönyvet. Az adóösszeírások, adókivetési könyvek igen jó képet festenek a vagyoni állapotokról, a beszedési könyvek pedig teljesítésének menetét rögzítették. Az összeírások egyébként nagyon jó demográfiai mutatók is egyben a népesség vizsgálathoz.

a)

1-11. k.

Adóösszeírás ívek

1773-1836

b)

1-7. k.

Adókivetési könyvek

1784-1847

c)

1-6. k.

Adókivetési, adóbeszedési könyvek

1752-1842

182