Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése
Főként a reformkorszaktól, illetőleg utána indult a különböző politikai célkitűzésű kaszinók, a szórakozást szolgáló társulások megalakítása. A kaszinók létrejötte elsősorban az értelmiség és a haladó szellemű tisztségviselők összefogását, társasági életét segítette. Levéltárunkban hajdúböszörményi és hajdúdorogi dokumentumok maradtak a kaszinók iratai közül. Az olvasókörök szervezése egyaránt kiterjedt az iparos rétegre és a mező- gazdasággal foglalkozókra. A körök közül viszonylag gazdag anyag található a hajdúböszörményi Fazekas Gábor Iparos Olvasókör működéséről. A zenei élethez kapcsolódó, a dalkultúrához adalékot nyújtó iratokat tartalmaznak a dalkörök, dalárdák fondjai. Szociális és egészségügyi viszonyokra utaló a vöröskereszt egyletek és a jótékonysági. temetkezési egyletek iratanyaga. Az iskolán kívüli népművelés néhány mozzanatát ismerhetjük meg a színpártoló egyesületek, a mezőgazdasági egyesületek és a sportegyesületek kevés dokumentumából. Természetesen a jellegüknek megfelelő adatokat tartalmazzák. Ezt a fondcsoportot elsősorban a művelődéstörténettel foglalkozó kutatók figyelmébe ajánljuk. XI. FONDCSOPORT Gazdasági szervek A szocialista kor előtti, pontosabban az államosításig terjedő időszak gazdasági vonatkozású iratait tartalmazza ez a fondcsoport. Gazdaságtörténethez, politikatörténethez, egyaránt nyújtanak adatokat, de a munkások helyzetére, életmódjára és szociális körülményeire is utalnak. Üzemek, közlekedési szervek, hitelintézetek, közjóléti szövetkezetek irattári anyaga került, meglehetősen hiányosan levéltárunkba. A kutatást mindig ki kell egészíteni a települések közigazgatási anyagával, illetőleg a felügyeleti szervek irataival, ha teljesebb képet akarunk kapni a működésükről. Már itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogutód szervek dokumentumai a XXIX-es fondcsoportnál folytatódnak. Az üzemek közül a Hajdúnánási Csiha malom iratait ajánljuk kutatásra, jelentősége és viszonylag gazdag iratanyaga alapján. A városokban zömmel már a XIX. század végére létrejött a taken ékpénztár ok és hitelintézetek hálózata, amelyek a debreceni intézetekkel kerültek függőségi viszonyba. A Debrecen környéki hitelélet megszervezése a Hajdúböszörményi Városi Takarékpénztár munkájához kapcsolódik. A takarékpénztár létrehozását a város közgyűlése határozta el 1863-ban, s működése céljaként a városi jótékonysági alapok kezelését, a lakosság szorgalmának, takarékosságának fejlesztését és a hiteligények kielégítését fogalmazták meg. A már felsorolt szerveken kívül gyógyszertárak iratanyagát is őrzi levéltárunk. 15
