Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
Hajdúnánás iratai
48-52. d. Iparos tanoncok szabadítási ügye /52. d. segédlevelek is/1926-1949 53. k. Tagdíjfőkönyv 1939-1949 54. k. Kereskedők tagnévsora 1946 55. k. A Hajdúnánási Ipartestület tagnévsora 1947 IX. 256. A HAJDÚNÁNÁSI CSIZMADIA IPARTÁRSULAT IRATAI 3 kötet, 0,05 ifin, 1872-1949 Az 1872. évi ipartörvény értelmében a hajdúnánási csizmadia céh is megszűnt és tagjai beléptek a csizmadia ipartársulatba. Azonban az ipartestület megalakulásakor a csizmadiák továbbra is megtartották különállásukat, az önálló ipartársulatot. Az ipartársulat működése alkalmazkodott az ipartövény előírásaihoz, de a csizmadiák speciális közérdeke, a piaccsanok megléte és fenntartása a termékeik árusítása miatt különbözött a többi iparos érdekeitől, mert ez volt fő bevételi forrásuk színtere, így a csizmadia ipartársulat egészen 1949-ig működött. 1. k. Társulati ülések jegyzőkönyve 1872-1928 2. k. A társulat alapszabálya, iratai, tagdíjnyilvántartás 1872-1935 3. k. Pénztárkönyv 1925-1949 IX. 342. A HAJDÚNÁNÁSI TAGOSÍTÓ BIRTOKOSSÁG IRATAI 11 kötet, 2 doboz, 0,61 ifin, 1872-1905 A hajdúk letelepedése óta a Bocskai által adományozott területek tulajdonjogi viszonyai a századok folyamán messzemenően megváltoztak részben azáltal, hogy az őshajdúk egyes birtoktesteket maguk is cserélgettek, másrészt megváltoztak a birtokos rétegek, új betelepülő rétegek szereztek házat, vele rendszerint földet, majd a régiek közül többen elszegényedtek, házukat eladták, a házhoz tartozó birtokrészek használata módosult. 1860 körül egyre erőteljesebbé váltak a birtokarányosítási igények, s ezeket figyelembe kellett venni a szétszórt fekvésű birtokok tagosításánál. Különösen a legelőhasználat körül merültek fel nagy viták. A városi közgyűlés 1872-ben önálló bizottságot küldött ki a tagosítás, a legelő elkülönítés, a közös használatban maradó legelők tulajdonjogi viszonyainak rendezésére. Külön jegyzőkönyvek maradtak az osztályba sorolásokról, amelyeket kataszteri felmérések és a földek minőségét megállapító tárgyalások során fektettek le. Ezeknek a jegyzőkönyveknek a megállapításai a kataszteri tiszta jövedelem értékelési alapjául szolgáltak, és alapjában véve erre alapozták a földérték kiszámítását. A ta- gosító bizottság véglegesen 1905-ben szűnt meg. a)Jegyzőkönyvek 1875-1905 148
