Repertórium a hajdúböszörményi fióklevéltár irataihoz - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 25. (Debrecen, 2001)
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található fondcsoportok (fondok) ismertetése
A Hajdúböszörményi Kir. Törvényszék és a Hajdúböszörményi Járásbíróság, valamint a Hajdúnánási Járásbíróság iratainak töredékes anyagát őrzi levéltárunk. A törvényszékeket 1871-ben rendeletek alapján szervezték, így a hajdúböszörményit is. Kevés munkája miatt viszont már 1875-ben megszüntették és helyette járás- bíróságot állítottak fel. A megmaradt dokumentumok a város birtokviszonyainak változására kevés adatot tartalmaznak. A járásbíróságok szintén 1871 után szerveződtek. Hatáskörük a kisebb mérvű polgári és büntető ügyekre terjedt ki, de fokozatosan átvették a telekkönyvi ügyeket is, sőt 1915-től törvényszéki hatáskörbe tartozó bűnügyekben is intézkedhettek. Intézményünkben ettől az időtől kezdve találhatók polgári és büntető peres iratok. Ebbe a fondba helyeztük el a Hajdúböszörmény, Hajdúnánás közjegyzői iratait is. VIII. FONDCSOPORT Intézetek, intézmények E csoporüioz iskolai iratanyagok kerültek, melyek közül a hajdúböszörményi és a hajdúnánási református gimnáziumok iratai kiemelkedő jelentőségűek. Ez. a két gimnázium a debreceni kollégium partikulájaként működött, iratok csak a XVIII. század elejétől (Hajdúböszörmény), illetőleg közepétől (Hajdúnánás) maradtak meg. (Pl. az anyaiskolától hozott rektorok névsora Hajdúböszörményben 1712- től.) A XVIII. századtól a tanítók életrajzát, eskümintáját és az iskolai rendtartás szabályait ismerhetjük meg. Az iskolák fenntartásáról a református egyház gondoskodott. A kizárólagos egyházi vezetés a felvilágosult abszolutizmus idején szűnt meg, a változásokat a Ratio Educationis rendeletéi tükrözik. A polgári fejlődés követelményei az iskolarendszert is átalakították. Csak jelzésül hivatkozhatunk itt az Organisations-Entwurf, a „Thun-féle középiskolai rendszer”, a klebelsbergi kultúrpolitika intézkedéseire. A középiskolák iratanyaga mellett népiskolák, polgári iskolák és iparos tanonciskolák dokumentumait őrzi levéltárunk. A polgári iskolák létrehozását is gyakorlati igények sürgették, végül Eötvös József népoktatási törvénye rendelkezett a felállításukról. így az elemi oktatásra alapozva a törvény kétféle iskolatípust írt elő: a polgári iskolát és a felsőbb népiskolát. Az utóbbiak általában nem valósultak meg. Összefüggésben az iparfejlődéssel a rendszeres tanonciskolái képzést 1884-től számíthatjuk Magyarországon. Hajdúböszörményben 1884-ben, Hajdúnánáson 1886- ban létesült községi iparos tanonciskola. Ennél a fondcsoportnál található a gazdasági továbbképző iskolák anyaga, valamint Polgár gazdaképző iskolájának iratai is. 13
