Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
IX. Hadi szertárak s katonai intézetek Bihar vármegyében s különösen Nagyváradon
IX. FEJEZET Hadi szertárak s katonai intézetek Bihar vármegyében, különösen Nagyváradon Az 1848. év szomorúan áldozott le a magyar kormányra nézve. Görgei, hogy seregeit egy egyenlőtlen harcban, mint Perczel a magáét Mórnál, föl ne áldozza, kénytelen volt a határszéltől egészen a fővárosig, az ország szívéig hátrálni. Az országgyűlés ennek tudatában az év utolsó estéjén, sőt éjjelén tartott vegyes ülésében elhatározta a kormány s az országgyűlés székhelyének Debrecenbe leendő áttételét. Ezen határozat az új év reggelén iszonyú zűrzavart idézett elő a fővárosban; oly látványt tárt ez föl a szem elé, mintha a főváros minden lakosa kivándorolni akarna. S az általános fejetlenség közt pár nap alatt mégis útnak indíttatott Debrecen felé mind a papirpénzgyár s fegyvergyár és a hadikészletek, mind a fólszerelési készülékek s hivatalos irományok, sőt maga a korona is. Hogy mindezen tömérdek szerek és javak oly gyorsan elszállíttattak: annak érdeme főleg Csányé, Duscheké s nemkülönben Vetteré, kit Kossuth a polgári és katonai hatalom kezelőjeképp hagyott vissza a fővárosban. Csány mindent rendbe hozván, január 5-én, kevéssel az osztrákok bevonulása előtt, hagyta oda a fővárost, használhatlanná tévén a pest-szolnoki vasútvonalat. A fővárosból való elvonuláskor Vetter javaslatára Kossuth abban állapodott meg, hogy Nagyvárad, mely fekvése által a magyar hadműveleti alap központját képezte, honnét az akkori forgalmi viszonyok szerint úgy az erdélyi, mint a felső- és közép-tiszai hadtesteket, mindennel gyorsan el lehetett látni, — nagy hadi szertárrá alakíttassák át. Ezen megállapodást méginkább elősegítette azon körülmény, hogy — mint Gelich, kit ezen fejezetnél fő forrásul, éspedig sok helyen szóról szóra idézve, használtam, de kinek egyik tévedését alább helyreigazítani kötelességemnek ismerem, írja 522 — Nagyváradon az úgynevezett várban műhelyek és raktárak befogadására a szükséges helyiségek is megvoltak, s hogy Nagyvárad lehetőleg védve volt hadtesteink fölállításuk által a közvetlen megtámadás veszélye elől. Csány rendezte a szállítást az úton is az iszonyú hidegben a Tisza-vidéki síkságokon át. Január 7-én Karcagon kelt rendeletében 523 meghagyja Nagyvárad városának, hogy a Kacsó Lajos karcagi főjegyző fölügyelete alatt általa odaszállíttatni rendelt lőport, ágyúkat, katonai ruhanemüket és fegyvertárt helyezze el a várban, s ha oda nem férne el, magánhelyiségekben. A váradi vár parancsnoka ez időben Leitner Nándor volt, ki ezen állásra mint honvédőmagy még a múlt évi október 26-án neveztetett ki, 524 s ki a február 2-i hivatalos lapban alezredességre léptettetett elő. 525 A váradi várparancsnokság mellé segédtisztül Gelich Rikhárd (1884-1889) 2:109., 216-213., 268. (1884) Okmánytár: LVI. Közlöny, 1848. nov. 4. (147. sz.) Közlöny, 1849. febr. 2. (17. sz.)
