Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)
IV. A képviselők megválasztása az első nemzetgyűlésre
Belényesben a jelöltek Csengery Imre és Drágos János voltak. Emerről a Pesti Hirlap ugyan azt jegyzi meg, hogy nincs egyéb érdeme, minthogy oláh, s azt állítja róla, hogy ő vezette 1845-ben a vármegye vérengző hajdúit az ellenzéki tagok legyilkolására. Drágos azonban az előbbi állítást megcáfolta a románság kibékítésére irányzott működésével, s az utóbbiban foglaltakat pedig — ha igazak lennének is azok — expiálta martyrhalálával [mártírhalálával jóvátette, kiengeszteltette]. Itten a választás a közbejött vérengzés miatt meg sem kezdetett, mert még annak megkezdése előtt több választó megsérelmeztetett; azon házat, hol az elnök szállva volt, a Drágos-pártiak megrohanták, ablakzsaluit betörték, s a szobába köveket dobáltak be. A csendet a katonaság állitotta helyre, a zavar főtényezői közöl három egyént s köztük egy papot elfogtak, kik közül egyiknél töltött pisztolyokat találtak.' 47 A szalontai kerületben Arany János nagy költőnk 17 vagy helyesebben 18 szavazata 14 * ellentétben, ki a szalontai intelligencia jelöltje volt, s kit a szalontai nép imádott, s valami Hrabovszky János nevű kiszolgált pecsovics 11 szavazata ellenében, holmi kortesfogások segélyével, mert a 950 szalontai szavazóból csak 16 szavazott le, 730 szavazattal a főispáni jelölt: Toperczer Ödön választatott el képviselőül. 149 Tehát nemcsak Petőfit buktatta meg szülőföldje, hanem Aranyt is. Bizony ez nem válik dicsőségünkre. Toperczer Ödönről azt írja a Pesti Hirlap az imént hivatolt [hivatkozott] számában: "Őt jobban ismeri a nemzet, hogy sem be kellene mutatnunk." Ercsey Sándor pedig azt írja Arany Jánosról írt becses munkájában róla, hogy később nem nagyon szilárd hazafinak bizonyult. S Ercsey Sándornak igaza van. Az újabb választás a hosszúpályi és belényesi kerületekben katonai assistentia [jelenlét, közreműködés] mellett július 2-án ejtetett meg, s megválasztattak amott Irinyi József, emitt pedig Drágos János. 150 Drágos János, mint a XI. fejezetben le leend írva, május 10-én Abrudbányán legyilkoltatott, de ezen eseményt a kormány a képviselőháznak soha sem jelenteié be, s így új választás a belényesi kerületben nem történt. Ezek voltak a nagy napokban Bihar vármegyének és Nagyváradnak képviselői. Kicsinyes dolog ugyan, de még sem tartom folemlitésre érdemtelennek, hogy országgyűlési szállást Dobozy Mihály a 3 korona utcán 125. sz. a. [szám alatt] bérelt ki, Ercsey Zsigmond és Nagy József [a] Lipót utca, 214. sz. a., Ambrus József [a] Király utca 537. sz. a., Toperczer Ödön [az] Országút 1. sz. a., Szacsvay Imre [a] Lipót utca 197. sz. a., Gozmán János és Szivák Miklós [a] Dohány utca 379. sz. a., s Miskolczy Károly [a] Lövész utcán a zálogház épületében. 151 Azt pedig határozottan fölemlitendőnek tartom, hogy képviselőink közöl a nagy Hedsra 152 után is, midőn a nemzetgyűlés Debrecenbe menekült, s midőn több képviselő, s ezek között maga Pázmándy Dienes, a képviselőház elnöke, jobbnak látta elválni a képviselőháztól, s nem kötni sorsát azéhoz, az egy Szivák kivételével, kit betegsége 147 Közlöny, 1848. júl. 2., 3. (23 és 24. sz.); Pesti Hirlap, 1848. jún. 30. (95. sz.) 148 Márki Sándor (1877), 185. 149 Ercsey Sándor (1883)41. \Arany János (1888)1:150-154. 150 Közlöny, 1848. júl. 14. (35. sz.) 151 Közlöny, 1848. júl. 5., 6. (26. és 27. sz.) 152 Hedsra: Mohamednek és híveinek 622. július 18-i elvonulása Mekkából Jathrib-ba, a később Medinába. — R.J.
