Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

III. Bihar vármegye tisztikara s a mai Nagyvárad tisztviselői s elöljárói

főipánul kineveztetni. Beöthy Ödön beigtatása [beiktatása] főispáni hivatalába május 2-án óriás lelkesedés között történt meg. Érdekesnek találom Beöthy Ödönnek székfoglaló beszédét közölni itten, annyival inkább, mert az igen hü tükre a nagy férfiú lelkületének és jellemének, valamint a beigtatás tárgyában hozott s Csengery Imre tollából folyt 438. számú közgyűlési határozatot is, melyeket kinyomatni és szétosztatni határozott a vármegye. Beöthy Ödön beszéde így hangzik: Egy tárgytól kell e pillanatban megválnom: a függetlenségtől, melyet életem folyamatából, szent ereklye gyanánt tartottam fenn eddig. S búcsút veszek most ettől azon kötelesség érzetéből, mellyel hazám iránt viseltetem. És ha áldozat is az, mit jelenleg teszek: vissza kell vonulnia ez érzelemnek a kebel redőibe, s az ajkakról nem más szónak szabad hangzania, mint a polgári kötelesség szózatának. Elfoglalom a helyet, mint ember, kiben gyöngeségek lehetnek és vannak. De ezek engem, az élőmbe tűzött pályán el nem tántoritandanak. S evégett egyre van fökép[p] szükségem: a bizodalomra. Valamint én részemről ezt ígérem, úgy viszont önöktől is kérem. Ki bizodalmat megmérgesíti; ki ehhez nem gyöngéd kezekkel nyúl: az a jövendőséget az anyaméhben gyilkolja meg, a jelent pedig megkeseríti. Amit szívnek becsületessége ígérhet; amit férfias akarat fogadhat: mindazt ígérem és fogadom. Nem leszen előttem párt, és nem leszen érdem a felekezetesség. Nem fogok senkit pártoskodásra felhívni. Emberekre leszen nekem szükségem, kik a közérdeket szolgálják, és az idő szavát megérteni tudják. Megtartása a törvényeknek; szilárdítása az alkotmánynak; és még zsenge korukat éB újabb intézményeknek; hűség a királyi trón iránt; szeretete az édes hazának; szigorú őrködés a tisztviselői eljárások fölött; s előmozdítása a nép érdekeinek, úgy ezentúl, mint eddig: ezek lesznek feladataim, céljaim, törekvéseim. S hiszem, hogy a megye közönsége, e nehéz pályán, nem vonandja meg tőlem segédkezeit; hiszem, hogy közremunkálását a haza közügyében megnyerendem. És most még a tisztikarhoz van néhány szavam. A három év, meddig a tisztikar pályája terjed, kevés napok alatt [múlva] lejár. De bármeddig kelljen még hivatalaikat folytatniuk: folytassák azt önök szilárd pontossággal és tiszta becsületességgel. S ha netalán az idő a hivatalokban változtatást hozna is elő: ne vigyen el senki magával békétlenséget és haragot. A haza javára működni a legparányibb hely is elég; s a haza javát, bármily állásban is, előmozdítani szent kötelsség. A hivatolt [hivatkozott] számú végzés pedig így szól: A beiktatás, az előadott modorban, megtörténvén; s a kinevezési rendelet, beiktatott főispán úrnak kezeihez visszaadatni határoztatván: hazafiúi örömmel üdvözli őt a megye, mint főkormányzóját; s a hazafiúi megnyugvással teszi le gondjaiba saját jövendőjét. Nehéz évek voltak, melyek e megyének legközelebbi múltját alkotják. Felzavarva a közcsend és béke; megbomladozva a családi és társas életi kötelékek; elnémítva a tanácskozás szabadsága; vérrel fertőztetve a gyűlési terem szentsége: szenvedtek egyesek, s szenvedett a közügy. És mindezek most enyhet, mindezek tisztulást igényelnek. De nehezek lesznek az évek is, melyek e hazára átalában, s e megyére különösen várakoznak. Megszilárdítani az új intézményeket; begyógyítani az események által okozott sebeket; beilleszteni az új elemeket a társas gépbe; rendszerezni az alkotmány minden viszonyait; összhangzásba hozni az újabb formákat a helyhatóság alakjával: ez a feladat, melyet a törvényhozás kijelelt, s a végrehajtó hatalom valósítani törekszik. Bihar vm.jkv. 1849:223.