Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

RUSZOLY JÓZSEF: Hegyesi Márton és műve

(ezek esetében is a 2. pontbeli föladat teljesítésével) és 4. Hegyesi Márton munkájának egybevetését a későbbi szakirodalmi művekkel, forrsákiadványokkal. Mindezen föladat együttes teljesítése mind magam, mind munkatársaim számára — sok más teendőnk mellett — nem volt könnyű, s maradéktalanul nem is volt megoldható. 1. A szöveggondozást és -szerkesztést mind az eredeti könyv, mind a „Jegyzetek" szövegét illetően a lehető következetességgel elvégeztem. Ennek részletezése helyett álljon itt a legfontosabb változtatási példa; a mű eredeti főcíme ez volt: Biharvármegye 1848-49ben, elkerülendő a ma bibliográfusainak okozható leírási nehézséget ezt erre változtattam: Bihar vármegye 1848-1849-ben. E példa mintegy jelzi a javítások jellegét. A munkát igyekeztem a mai helyesíráshoz igazítani, ha nem is teljes következetességgel. Annyi bizonyos, hogy a szerző mondatszerkesztésein nem változtathattam. 2. A következetlen és nem egyszer pontatlan forráshivatkozások helyett egységes és egyszerű jegyzetapparátust iktattam be, melynek alapját a szerző hivatkozásai után — olykor nagy nehézségek árán — föltárt bibliográfia és levéltári forrásjegyzék képezi. A jegyzetbeli források egyéként nem mennek túl a szerző által használtakon. Azon kevés helyütt, ahol az egységesítésen és pontosításon túl magam is hozzáteszek valamit, saját monogramommal (R. J.) jelzem. A hivatkozások tehát Hegyesi müvéből — könyvéből és jegyzeteiből valók —•; csak éppen szakszerűbb és könnyen követhető rövidítésekkel. Napiés hetilapok esetén nagy gondot fordítottam a megjelenés napjának közlésére; a szerző ugyanis általában csupán az évre és a lappéldány számára hivatkozott. 3. A „Jegyzetek"-beli változtatásokat — elhanyagolható kivétellel — mind beiktattam, ül. átvezettem. Ez bizonyos könyvbeli szövegrészek kiiktatásával, adott esetben áthelyezésével is járt. Hogy az olvasó számára érzékelhetővé tegyem e változtatásokat, azokat mindig dőlten (kurziválva) szedettem. Sajnálatomra így le kellett mondanom az ily módon való kiemelésekről, amelyeket pedig a könyv nagyon igényelt volna. (Néhol a hosszabb fölsorolások számokkal vagy betűkkel jelzett pontjait is kurziváltam, ám gondolom, ezek nem téveszthetők össze a változtatásokat jelző dőltbetűs szedéssel.) E kurziválást főszövegben, jegyzetekben, sőt fejezetcímekben is következetesen alkalmaztam. Csupán egyetlen lényegsebb szerzői kívánságnak nem tettem eleget. A szerző a „Jegyzetek" 8. lapján Új fejezet-ről ír, melyet a munka eredeti XII. és XII. fejezete közé kívánt iktatni Nem bihari zászlóaljakban szolgált bihariak címmel. Ehhez megadta ugyan meglehetősen bonyolult „utasítását", mely alapján ő maga minden bizonnyal szét is tudta volna választani anyagát, ám magam ebbe — nem lévén hadtörténész —, nem mehettem bele. Különben is, ennek a 19. század végén még lehetett volna némi időszerűsége és indokoltsága. Ma már alig. Ezért az idézett címmel mintegy pótlékként a XII. fejezet címét egészítettem ki. Ezen kívül egy esetben gondoltam szükségtelennek törlési utasítását. Egyebekben pedig a mű tartalmazza mindazon változtatást, melyet szerzőnk a remélt „második kiadásban" látni kívánt. 4. Hegyesi Márton könyvét érintő témakörökben a „Jegyzetek" lezárása óta eltelt teljes évszázadban annyi történeti közlés jelent meg, hogy azoknak bármilyen formában történő fölhasználása túlmutat e mű javított és bővített kiadásán. Magam munkáimban a teljességre szoktam törekedni, miért is — 1848/49 megíratlan historiográfiája hiányában — lemondtam minden összevetésről. Két kivételt teszek csupán. A névmutató hatalmas anyagát a honvéd- és nemzetőrtiszteket illetően összevetem Bona Gábor műveivel, s így a „katonákat" azonosíthatóbbá