Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

Okmánytár Bihar vármegye 1848-49-iki történelméhez

végrehajtását annál inkább lehet remélenem, mert a körülmények úgy alakultak, hogy annak gyors, vagy ellenben hanyag teljesítése eldöntő befolyással lehet hazánk jövendőjére. Karcag, január 7-én. 1849. Csány László, fő országos biztos - A hiteles másolat N.-Várad város levéltárában, szám nélkül a "Szabadságharci irományok" című iratcsomagban. LVII. A honvédelmi bizottmány rendelete az 1849. évi január 11-éről Bihar vármegyéhez a népfölkelés elrendelése iránt (Kivül.) Érk. január 18-án, 1849. (Belől.) 240. Az országos honvédelmi bizottmány elnöke Bihar megye közönségének Az országgyűlés határozata következtében, úgy a törvényhozó test maga, mint az ország kormánya Debrecenbe megérkezett; e tőzsgyökeres [tősgyökeres] magyar város körében folytatandó a haza megmentésének s a nemzeti szabadság biztosításának szent munkáját. A népek Istene, ki védi az igazságot s büntetlen nem hagyhatja a honáruló hitszegést, meg fogja e szent munkát végeredményben áldani, ha a magyar nemzet önmagához hü marad, s ezredéves nemzeti életének fentartására erejét megfeszíteni nem vonakodik. A magyar nemzet nagylelkűen bánt a magyar hazát lakó különféle népfajokkal, megosztotta velők minden jogait, minden szabadságait, s most köszönet helyett összeesküvést tapasztal a magyar nemzet országos élete ellen. Már hónapok előtt nyíltan megíratok az országgyűlésnek, hogy az ausztriai minisztérium a magyar király által szentesített s Magyarország önállását biztosító törvényeket semmibe sem veszi, s Magyarországot önálló kormányzatának eltörlésével, mint akármely tartományt, az ausztriai birodalomba kivánja bele olvasztani. Ezen cél eszközlésére szövetkezett a bécsi udvar a horvát pártütőkkel, a rác és oláh rablógyilkosokkal, s nincs istentelenség, melyet a magyar nemzet elnyomására mozgásba ne tett volna. Ferdinánd császár[ral] és királlyal lemondtak a trónusról, s hivatalos hírlapjaikban nyíltan kimondják azon istentelen fogást, hogy ezt azért teszik, mert azon ifjú herceg, kit a trónusra ültettek, nem esküdött meg Magyarország törvényeinek megtartására, s azért azokat nyugodt lélekkel el is törölheti, s magyar nemzeti lételét fegyveres erővel megsemmisítheti. így gondolnak ők játszhatni a királyi esküvel, a királyoknak Isten és emberek iránt tartozott kötelességeikkel. És valóban ezen ifjú herceg nem azzal lépett fel a világ előtt, hogy teljesítendi azon feltételeket, mellyek alatt a magyar királyi szék a Habsburg-háznak őseink által megajánltatott; nem monda, hogy leteszi a koronázási esküt; nem monda, hogy megesküszik hazánk törvényeinek, szabadságainak megtartására, még csak nem is szóllott a nemzethez a koronázás iránt, nem a király lemondása iránt, hanem egy nyilvános proclamátióban az volt első s egyedüli szózata, hogy első gondjának ismeri Magyarországot fegyverrel meghódítani, s az ausztriai birodalom egységébe