Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

Okmánytár Bihar vármegye 1848-49-iki történelméhez

Hodossy Miklós levele az 1848. évi december 13-áról Sántha Györgyhöz a felsőerdélyi hadsereg élelmezése tárgyában (Kivül.) Biharmegye t. h. kormánybiztosától. — Alispán Sántha György úrnak. Hivatalosan. Élesden. Érk. december 14-én. 1848. Feleltem december 15-én. 1848. (Belől.) Édes barátom! Mindenekelőtt arról tudósítalak, hogy én nemcsak mindent elkövetek, de becsületes hazafi társaim segítségével meg is teszem és végre is hajtom, hogy a szükséges életmennyiséget beszerezzem, ebben hiányosság nem lesz; és addig is, még Élesden sütőkemencéket állíthatnék, innen Váradról fogom a legnagyobb mennyiséget kész kenyérként a táborba szállítani; de minek előtte tovább mennék, ide mellékelem neked b. Vaynak november 6-án kelt levelének mását, melyből megtetszik, hogy az összes sereg élelmezéséről és zsoldjáról való gondoskodás őtet illeti, mint az álladalom pénztárának birtokosát, és erről csak azért tudósítlak, hogy Vayt is szorítsad, és ne hagyd nála heverni az álladalmi pénzt. Ami a szénavásárlást illeti: ezennel felhatalmazlak, hogy valamennyi eladó szénát és szalmát kapsz a Körös völgyén, azt azonnal megalkudhadd, a szerződéseket küld[d] be, és én neked készpénzt fogok küldeni a fizetésre, arra azonban kérlek vigyázz, hogy az alkut úgy tegyed, hogy a megvett széna és szalma épségben való maradásáról az eladó tartozik felelős lenni mindaddig, míg el nem hordatod, és ha történetesen meggyúlna, vagy gondatlanság miatt megázván, kár lenne benne, sem a tűz, sem a gondatlanság által okozott kárt az álladalom nem szenvedi. Bízok hozzád, hogy a vásárlást az álladalom részére legolcsóbban fogod eszközölni. Élesden nézzél széjjel, hogy hol lehetne úgynevezett péksütő kemencéket felállítani oly móddal, hogy ott egyszersmind a sütő mester és legényei lakhassanak. A hely mindenesetre a gróf Batthány József épületjéből fog kitelni, mert ő nem lakik itt, s míg van lakó nélküli épület, addig máshoz nem nyúlunk. Én még a héten kiküldőm a kőművest, és ha akár Élesden, akár Lúgoson [Felsőlugoson] oltott mész és tégla van, akárkié legyen, azt azonnal megveszed, és kőművest munkába állítod. — Azon észrevételedben, hogy több élelmező biztosokat kellene felállítani, nevezetesen Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar megyébe és az erdélyi részeken, tökéletes igazságod van, de mivel még Vay azon a részeken kormánybiztos, mégpedig teljes hatalommal, még most azokon a részeken nem rendelkezhetünk. — Pénztárnoknak örömmel elfogadom Stetina urat, és fogok is a kezéhez pénzt küldeni, az elvállalás kérelmével együtt. Az ispotályt ami illeti: annak költségeit mi tartozunk viselni, oly móddal, hogy az ispotályba[n] lévő egyének napi díjjá [díja] és kenyere mindaddig, míg az ispotályból ki nem megy, nekünk adódjon által, és nem az őrnagyoknak, sem a századosoknak, hanem ha előtte kivették volna, azt az ispotály számára beadni tartoznak, azt kívánja a katonai rendtartás. Tokody szolgabírónak és esküdt Kőrösynek írtam, hogy járásukba kimenjenek. Töltéseket most újra rövid nap fogok küldeni. A katonai csapatok átvonulásáról én szívesen értesítelek előre, de én hozzám e részben még semmi értesítés nem jött; figyelmeztetni fogom Thurzó János alispánt is, hogy amikor csak lehet, előre értesitsen; hogy lengyelek jönnének, arról semmit sem hallottam, hanem azt hallottam, hogy Debrecenben volna Sándor nevet viselő gyalogezredből egynehány száz, kik Feketeóra menendők, de hivatalosan semmit sem tudok. Vas és réz főző edényeket küldeni nem tudok, hanem Réven sok a fazakas, valamint Telegden, onnan szerezhetnek magoknak a nemzetőrök főző edényt. írnokot, ha szükséged van reá, vigyél, az alispánok mellé anélkül is van egy-egy fizetéses írnok