Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIV. Adományozások a haza oltárára Bihar vármegyéből. A pénzügyi állapotok

Szilágyi Lajos, Kis István, marjai, Ásmán[y] József, Holdi József, Fényes József, Simái Ferenc, Rozenthal Adolf, Pollák Hermán, Göndöcs István, Incze János, Komlóssy Pál, Váradi Dániel, Jerzsák János, Thurzó Ignác és Pérchi Dániel. 74 Hanem a törvények foganatosítására egyáltalán nem volt idő, pár nap múlva a muszkák már itt voltak a nyakunkon, mielőtt még némely elválasztott tag megválasztatásáról értesíttethetett volna is. így volt ez másutt is az országban. S ezért nem folyt be egy krajcár egyenes adó sem a magyar kincstárba 1849-ben. Kiadásainkat a szabadságharcban legnagyobb részben pénzjegyekkel fedeztük. Bevételeink különböző forrásokból az 1848. évi június végéig — mint fentebb már emiitettem — 3.010.943 frt 39 kr.-t tettek, azon év második felében Lukács Béla szerint kerek számban 10.000.000 frtra tehetők, 1849-ben pedig augusztus 15-ig a harmincadból sójövedékből, államjavakból, önkéntes kölcsönből s egyéb indirekt jövedelmekből 5.157.679 frt 21 kr.-t tettek, összesen tehát 18.168.623 forintot. Kiadásaink ellenben 1848. június végéig 2.491.272 frt 58 kr.-t, azon év második felében a budget előirányzat [költségvetési előirányzat] szerint 28.845.507 frtot, valósággal pedig mintegy 34.000.000-t s 1849-ben a szabadságharc leveretéséig 47.076.341 frt 11 kr.-t tettek, s így öszszesen 83.567.614 frt 9 kr.-t, kerek számban 84 milliót. A pénztárban a világosi fegyverletételkor már csak 43.435 frt s 55 kr. s ércben 511.300 p. frt érték volt, ennyi adatott át Aradnál az osztrákoknak. A különbség tehát majdnem 66 millió forint; ezt fedeztük pénzjegyekkel; éspedig kibocsájtátott 1848-ban 1 és 2 frtos pénzjegy mintegy 4.000.000 frt, 5 frtos pénzjegy pedig mintegy 20.000.000 frt, s 1849-ben 15 és 30 kros pénzjegy 2.954.588 frt, 2 frtos 587.878 frt, 5 frtos 8.249.790 frt, 10 frtos 19.129.740 frt s 100 frtos 11.040.000 frt erejéig,de ezen összegekből az 1 és a 2 frtosoknak ércalapjuk volt, s így a hitelmüvelet alig terjedt tovább az 1848-ban megajánlott 61 milliónál, de a túllépés sem volt törvénytelen, mert a ház utolsó ülésében, az 1849. évi július 28-án (Horváth tévesen teszi ezt július 30-ára) újabb 60 millió hitelre hatalmaztatott föl a pénzügyminiszter.

975 A magyar kormány ezekhez képest, értve ez alatt a Batthyány-minisztériumot, a honvédelmi bizottmányt és a Szemere-minisztériumot, az úgynevezett Kossuth-világ 16 havi tartama alatt, mégha a komáromi utalványokat, melyek összege 747.790 frt-ot tett, ideszámítjuk is, 976 összesen alig 85 milliót költött el, ennyiből igazgatta tizenhat hónapig az országot, teremtett seregeket, felszerelte azokat, s viselt háborút tizennégy hónapnál tovább, az első harc pünköst másodnapján, 1848. június 12-én történvén Karlóca mellett.

977 Valóban csodálatos, hogy a nemzet lelkesedése ily csekély összeg mellett mégis mire volt képes. És ezen csekély összeg dacára is pénzbőség volt, mi a forgalom gyorsaságának s annak tulajdonítható, hogy el lévén zárva a külvilágtól, nem volt behozatalunk, s így nem szivároghatott ki külföldre a pénzünk, melyet ottan különben nem is fogadtak volna el. S ezen összegből egyeseknek és hatóságoknak még előlegeket is adott a kormány; ilyen 974 Bihar vm. jkv. 1849:1712. 975 Lukács Béla (1871):22., 62., 78., 82., 89., 123., 124., 127. és 128.; Horváth Mihály (1871)3:338.; Szilágyi Sándor (1850/B): 81. 976 Szinnyei József, id., Hazánk 6:530-549., hivatkozás: 549. és 693-719., hivatkozás: 19. (1886) (22. és 24. közi.) 977 Thim József: Szerbia és szerb mozgalom Magyarországon (Risztics János v. szerb miniszter nűvéről). Hazánk 6:648. (1886)