Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

XIV. Adományozások a haza oltárára Bihar vármegyéből. A pénzügyi állapotok

törvényjavaslatát, ez az 1848. évi november és december hónapokról s az 1849. év első feléről s csak a közvetlen adókról szólott, ideszámíttatván azonban már a pálinkafőzési és italmérési adó is. Földadóul a tiszta jövedelem 4%-a lett volna fizetendő tíz osztály szerint, a legmagasabb osztályban 1 holdé 20 p. kr.-t tett volna; házadóul a helyiségek után az előbbi javaslatban foglalt fölosztás alapján öt osztály szerint 1 frt, 30, 24, 16 és 8 p. kr.; keresetadóul a jövedelem 4 s hivatalnokoknál, ha ingyen szállásuk van, annak 3 s ellenesetben 2 %-a; pálinkaadóul aszerint amint törkölyből, seprőből s gyümölcsből vagy kolompérból vagy gabonából főzetik a pálinka, 4 akó nagyságú közönséges kazán után 30 k., 1 és 3 frt, s gőzkazánnál minden akó űrtartalom után 1, 3 és 6 frt; italmérési adóul a házadóra vonatkozó fölosztás szerint 15, 10, 6, 3 és 2 frt, szállodáknál és éttermeknél ennek kétszerege [kétszerese]; személyadóul a többi adó 1/20-ad része, s távolléti adóul az összes adók kétszerege [kétszerese]. Az adókivetést a törvényhatóságok közbejöttökkel [közbejöttével] állami tisztviselők teljesítették volna. Ezen adójavaslatokat a képviselőház november 30-i és december 1-i ülésében tárgyalta, s azon lényeges módosításokkal, a lényegteleneket nem említve, hogy a kivetést a törvényhatóságok eszközöljék, személyadóul minden 18-60 éves munkabíró férfi és nő csak 8 p. kr.-ral rovassék meg, s távolléti adóul az összes adók háromszoroga [háromszorosa] fizettessék, elfogadta, december 2-i ülésében pedig a közmunkát Halász Bódi [Boldizsár] indítványára eltörölte.

964 Ezen javaslatokat többnemü módosításokkal december 21-i és 22-i ülésében a felsőház is elfogadta,

965 s a módosításokat tartalmazó izenet kapcsában visszaterjesztette a képviselőházhoz, mely izenetet a képviselőház december 24-i ülésében kinyomatni elrendelte ugyan,

966 de már sem annak az osztályokhoz utasítására, annál kevésbé annak tárgyalására idő nem volt; menekülni kellett Debrecenbe, s így az adó-törvényjavaslatok tárgyalását másodízben sem lehetett törvényhozásilag befejezni. Harmadszor, az 1849. évi május 18-án terjesztette azokat újra a képviselőház elé Duschek [Ferenc], a független Magyarország pénzügyminisztere.

967 Duschek lényeges módosításokat tett a törvényjavaslatokon. Most az adókivetésről és -behajtásról szóló törvényjavaslat nem 8, hanem 14 hónapról szólott, az 1848. évi novembertől kezdve az 1849. év végéig; a személyadó egészen elejtetett, ahelyett mindenki V

2 %-ot fizetendett jövedelme után; ezekhez képest a 8 hónapra szóló 4% adókulcs helyett a 14 hónapi időre most már 7 és V

2 % állapíttatott meg. Ez vétetett kulcsul a föld-, ház- és keresetadó kiszámításánál, a házadóénál azonban csak ott, hol a házak bérbe voltak adva, egyebütt pedig három osztály szerint 46, 28 és 14 p. kr. volt egy-egy helyiség után kirovandó; legtöbb kivétel a 7 és V

2 % kulcs alól a keresetadónál volt, a hivatalnokok fizetésöknek [fizetésének] csak 2

/

3-a vétetett kereseti adó alá, a haszonbérlők kereseti adóul a haszonbér 3%-át, a tudományos és művészeti pályán levők lakbérök 10%-át, a dohánnyal és szivarral kereskedők jövedelmök 15%-át, a kézi munkások öt osztály szerint 1 frt 55 kr.t, 58, 46, 30 és 15 p. kr.-t, a mesteremberek ennek kétszeregét [kétszersét], s ha legénynyel dolgoznak, négyszeregét [négyszeresét] s minden legény után még annak kétszeregét Közlöny, 1848. nov. 15. (168. sz.) Közlöny, 1848. dec. 2., 3., 4. (175-177. sz.) Közlöny, 1848. dec. 24. (197. sz.) Közlöny, 1848. dec. 27. (199. sz.) Közlöny, 1849. máj. 22. (111. sz.)